Barack Obama szerint az Egyesült Államoknak a párizsi klímaegyezmény élén kellene állnia, de ha a kormányzat ezt nem akarja, akkor sincs veszve minden – kommentálta a volt demokrata elnök utódja, Donald Trump döntését, amely szerint az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből.
„Még ha a kormányzat csatlakozik is ahhoz a maréknyi nemzethez, akik elutasítják a jövőt, én akkor is biztos vagyok benne, hogy államaink, városaink, vállalataink összefognak és élen fognak járni az úton, amely biztosítja, hogy megvédjük a Földet a jövő generációi számára.”
Beváltotta ígéretét Elon Musk, és kilépett a Fehér Ház tanácsadói testületéből Trump döntése után. A Teslával az elektromos autók gyártását forradalmasító, a Space X-szel űrtechnológia fejlesztésében újat hozó milliárdos hónapokon át győzködte az elnököt, hogy ne lépjen ki a párizsi klímaegyezményből. „A klímaváltozás a valóság. Az egyezményből való kilépés nem jó sem Amerikának, sem a világnak” – írta a Twitteren.
Obama reményeit erősítette meg New York állam kormányzója is. Andrew Cuomo közleményt adott ki, amelyben kijelentette: a kormány döntése káros az Egyesült Államoknak és az egész bolygónak. „New York állam eltökélt a párizsi klímaegyezményben meghatározott előírások betartása iránt, tekintet nélkül a kormányzat felelőtlen lépésére” – idézte a demokrata kormányzót a BBC.
„Pittsburgh-ben választottak meg, nem Párizsban” – mondta a kilépést indokló beszédében a republikánus elnök, a város polgármestere azonban a Twitteren rögtön jelezte, mennyire érzi a helyiek érdekében valónak az elnök döntését: „Pittsburgh polgármestereként biztosíthatom, hogy betartjuk a klímaegyezmény előírásait az emberek, a gazdaságunk és a jövőnk érdekében.”
Slusszpoén, hogy a város többsége a tavalyi elnökválasztáson Hillary Clintonra szavazott.
Sajnálatát fejezte ki csütörtökön Angela Merkel Trump döntése miatt. A német kormány szociáldemokrata miniszterei politikai hibának tartják az amerikaiak kilépését – írta az MTI.
Előzőleg a Merkel-kormány öt szociáldemokrata minisztere közös közleményben leszögezte, hogy az Egyesült Államok kilépése káros az amerikaiaknak és a világnak egyaránt. A tárcavezetők szerint a gazdasági növekedést és a technológiai fejlődést is akadályozza a döntés. A lépést kritizálta Sigmar Gabriel külügyminiszter is, aki a héten – a G7 találkozója után – kijelentette: „Bűntárs, aki nem lép fel Donald Trump politikája ellen.”
A német miniszterek közölték azt is: „nyitva fogják tartani a kaput” az Egyesült Államok előtt, hogy újra csatlakozhasson a párizsi klímaegyezményhez.
Trump mellett már a múlt héten hitet tett 22 republikánus szenátor, támogatandó az elnök kilépésről szóló döntését. Ugyanakkor a republikánusok között is van, aki ellenzi a párizsi klímaegyezmény felrúgását.
Nagyfokú csalódás – mondta Trump döntéséről António Guterres. Az ENSZ-főtitkár ugyanazt hozta fel vigaszalásul, mint Obama: a kormány döntése ellenére majd az Egyesült Államok államai, városa, cégei mégis aktív szerepet fognak vállalni a széndioxid-kibocsátás csökkentésében – írta az MTI.
A klímaváltozásból nem lehet kilépni – írta közéleményében a Greenpeace azután, hogy az Egyesült Államok elnöke közölte: országa kilép a történelmi jelentőségű párizsi klímamegállapodásból.
„A párizsi megállapodás sorsát azonban nem pecsételi meg az USA kilépése. A globális kibocsátások 87%-a még így is a megegyezés keretein belül marad, tehát a többi országnak (régiónak, városnak, cégeknek, egyéneknek) továbbra is óriási a felelőssége a kibocsátáscsökkentésben” – írta a szervezet a 195 országot érintő egyezményről, amely nélkül az Egyesült Államok gazdasági hátrányokkal fog szembesülni a Greenpeace szerint.
„Az EU, Kína, Kanada és India vezetői is úgy nyilatkoztak, hogy a párizsi megállapodás számukra sérthetetlen, és tovább haladnak az alacsony kibocsátású gazdaság felé.
„Nemcsak a párizsi kötelezettségvállalások hajtják ezeket a folyamatokat. A megújulók egyre inkább versenyképesek, sok helyen olcsóbbak a fosszilis energiáknál, míg a klímaváltozás következményei nem várt kiadásokat fognak jelenteni. Az Egyesült Államoknak ezért gazdasági érdeke is lenne, hogy minél hamarabb konkrét intézkedések szülessenek az éghajlatvédelem érdekében.”
„A klímaváltozás elleni harc nem politikai vagy jogi vita, hanem túlélés kérdése, és morális kötelesség is, mellyel az embereknek és a bolygónak tartozunk” – nyilatkozta Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország klímakampány-felelőse.