Megtiltotta a srebrenicai mészárlás és Szarajevó ostromának oktatását saját országrészében Milorad Dodik boszniai szerb elnök, aki kedden kijelentette: a boszniai Szerb Köztársaság területén soha nem kerülhetnek használatba olyan tankönyvek, amelyek arról szólnak, hogy a szerbek ostrom alatt tartották a fővárost vagy népirtást követtek el, jelenti az MTI.

A boszniai szerb elnök azon akadt ki, hogy eddig sem a főként bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderáció, sem a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaság tankönyveiben nem szerepelt az 1992-95-ös, százezer halálos áldozatot követelő boszniai háború, a bosnyák-horvát országrészben viszont megjelentek olyan új tankönyvek, amiben már szerepel a háború leírása. Az egyébként a nemzetközi közösség javaslata volt, hogy egyik országrészben se szerepeljen a tantervben a boszniai háború.

"Azokból a tankönyvekből itt soha nem fognak oktatni. Haragudjon csak, aki akar. Ha ilyen történeteket akarnak oktatni, akkor menjenek a Bosznia-hercegovinai Föderáció iskoláiba. Azt mi nem akadályozhatjuk meg" - fogalmazott Dodik. Lehetetlennek nevezte, hogy olyan könyvekből oktassanak a szerb országrészben, amelyekben arról írnak, hogy a szerbek népirtást követtek el és ostrom alatt tartották Szarajevót. "Ez nem igaz, és ezt itt nem fogják tanítani" - szögezte le.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a holland békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban lemészároltak. A vérengzést, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni.

Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék egyebek mellett a srebrenicai népirtásban játszott szerepe miatt ítélte 40 év börtönre.

Szarajevót 44 hónapon át tartották ostromzár alatt a boszniai szerb csapatok. A városban 1992 áprilisa és 1996 februárja között mintegy 11 500-an haltak meg, közülük több mint 1600 gyerek. A helyi beszámolók szerint naponta átlagosan 300 gránátot lőttek a városra, aminek következtében legalább 50 ezren megsebesültek. A 380 ezres boszniai főváros az ostrom idejére víz, áram és fűtés nélkül maradt.