Az európai jogrendet megkérdőjelező veszélyes provokációként értékelte a bukaresti külügyminisztérium Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és más budapesti vezetők nyilatkozatait, amelyek a trianoni békeszerződés évfordulója alkalmából hangzottak el, írja az MTI.
Csalódottságunkat fejezzük ki a magyar vezetőknek a román hatóságokkal, a román néppel és történelmével szembeni következetes provokatív hozzáállása miatt
- jelentette ki pénteken Paul Ciocoiu román külügyi szóvivő, akit az Agerpres hírügynökség reagáltatott Lázár János szombati, a nemzeti összetartozás napja alkalmából mondott beszédére.
A bukaresti külügyminisztérium szóvivője aggodalmának is hangot adott a budapesti vezetők retorikája miatt, amellyel szerinte megkérdőjelezik azt a világháborúk után felépített európai jogrendet, amely a stabilitást és biztonságot garantálja a térségben.
"A történelem a történészekre tartozik, az akadémiai együttműködés területén léteznek kétoldalú mechanizmusok az ilyen kérdések újító szellemű, békítő szándékú tisztázására. A budapesti hatóságok párbeszédet elutasító magatartását, az egyoldalú, provokáló nyilatkozatokat csak bírálat érheti, hiszen egyáltalán nem járulnak hozzá a kölcsönös bizalom és a két társadalom közötti tolerancia növeléséhez" - idézte a román külügyi szóvivőt az Agerpres.
A román hírügynökség felidézte, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ideje, hogy Magyarország - ha nem is anyagi - legalább erkölcsi jóvátételt kapjon a Trianonban elszenvedett igazságtalanságért. Lázár a nemzeti összetartozás napján többek közt a következőket mondta:
A román legfelsőbb bíróság egy pénteken kimondott jogerős ítéletben végérvényesen leállította az Arad megyei Zarándnádas (Nadas) falu teljes területének és a körülötte levő erdőknek a visszaszolgáltatását - közölte a Digi24 hírtelevízió az MTI tudósítása szeriunt.
A 8700 hektáros terület - amelyen a nyolcszáz lelkes falu is található - egykor Grósz József birtokához tartozott, aki fakereskedőként vásárolta meg a térség erdőit, és ezek kitermeléséhez a 19. és 20. század fordulóján keskeny vágányú vasutat is épített. A területet az utolsó tulajdonos örököseként fellépő egyik aradi család perelte vissza. 2006-ban a borosjenői (Ineu) bíróság megállapította az igénylők jogosultságát, és ezt az Arad megyei törvényszék is megerősítette, így 2009-ben a Colteu család tulajdonosként betábláztatta a többnyire erdő borította területet. Két évvel később Zarándnádas lakóinak a tiltakozását váltotta ki, hogy az új tulajdonos megpróbált kilakoltatni a területről egy családot.
Ekkor a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) is átvizsgálta az örökösödési dossziét, és egy általa elkészíttetett szakértői vizsgálat megállapította, hogy nem hitelesek azok az iratok, amelyek alapján a terület visszaszolgáltatása történt. A Digi 24 hírportál szerint a vizsgálat felszínre hozta, hogy a Grósz vagyon utolsó tulajdonosa 1939-ben eladta a területet, így a kommunista állam már nem a Grósz családtól vette el a birtokot.
A Specialarad.ro portál felidézte: a DNA keresete nyomán 2016 decemberében a Temesvári táblabíróság megsemmisítette a visszaigénylés alapját képező örökösödési bizonylatot, és mindazokat az iratokat, amelyeket ez alapján állítottak ki. Ez az ítélet emelkedett jogerőre a legfelsőbb bíróság pénteken hozott határozata által.
Nyitókép: Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen Szarvason 2017. június 3-án. Fotó: Rosta Tibor/MTI