Az ázsiai régióban máig komoly diplomáciai ellentétek alapulnak Japán második világháborús bűnein. A megszállt területeken például jellemzően prostitúcióra kényszerítették a helyi nőket, ők voltak a "vigasznők", vagy japánul ianfuk. Japán nagyban tagadta vagy csak félig ismerte be a háborús bűneit, így több évtizedes konfliktusokat görget Kínával és Dél-Koreával is.

Dél-Korea és Japán 2015-ben megállapodást kötött a vigasznők történetének kezeléséről, ezzel viszont nem voltak megelégedve a koreai áldozatok. Több mint húsz éven át minden szerdán tüntettek a koreai japán nagykövetség előtt a becslések szerint 200 ezer kényszerített nő nevében. A megállapodás után kínai, thai, fülöp-szigeteki és koreai nők együtt tüntettek Szöulban. A vallomást tett nők közül sokan még kislányok voltak, 14, 17 évesen hónapokon keresztül folyamatosan szexuális szolgáltatások végrehajtására kényszerítették őket, ezekbe sokan bele is haltak.

Két éve most először a koreai állam is állást foglalt az ügyben: az új elnök, Mun Dzsein megkérdőjelezte a 2015-ös Japánnal kötött egyezményt, írta a CNN. Szerinte egyelőre nincs figyelembe véve az áldozatok kárpótlása, senki nem figyelt oda az érzelmeikre. Úgy látja, a mostani egyezményt a volt vigasznők nagy része nem tudja elfogadni, ezért a két oldanak újra egyeztetnie kell majd.