Ön régi szociáldemokrata, 16 éve áll a Magyarországgal határos osztrák tartomány élén. Miközben egész Európa a szélsőjobbtól retteg, ön két éve a radikális jobboldali Szabadságpárttal (FPÖ) kormányoz Burgenlandban. Hogy van ez? Szívesen döntöget tabukat?

Ugyan már. Bruno Kreisky, a tőről metszett szociáldemokrata 1970-71 között először a Szabadságpárt külső támogatásával kormányzott (ezt a pártot akkor épp egy volt Waffen SS tag, Friedrich Peter vezette - a szerző megj.), és amikor új választásokat írtak ki, az abszolút többséget is megszerezte. Szóval mondhatjuk, hogy a Szabadságpárt besegített neki. Burgenlandban is kormányzott már SPÖ-FPÖ koalíció a hatvanas években, 2015-ben viszont az Osztrák Néppárt (ÖVP) szerette volna megkaparintani a tartomány vezetését úgy, hogy összeállt volna a Szabadságpárttal. Mi viszont a szavazatok 42 százalékával azt gondoltuk, hogy mégse az ellenzékben van a helyünk. Úgyhogy inkább összefogtunk a Szabadságpárttal.

Azért mégiscsak más elfogadni az FPÖ külső támogatását, mint koalícióra lépni vele.

Ne gondolja, nem olyan nagy a különbség, elég szoros együttműködés kell mindkettőhöz. Egyébként is, mi nem a szövetségi Szabadságpárttal, hanem csak a burgenlandival kötöttünk megállapodást. Higgye el, erősen elkötelezettek vagyunk Európa iránt és ezt az FPÖ is osztja. Aláírták a koalíciós szerződést, megnézheti az interneten is.

Gondolja, hogy egy szocdem-szabadságpárti koalíció Ausztriában szövetségi szinten is lehetséges lenne?

Meg kell felelni bizonyos feltételeknek, ilyen az EU iránti elkötelezettség, az emberi jogok védelme, az antiszemitizmus és a radikalizmus elutasítása. Ha ez teljesül, akkor minden párttal lehet tárgyalni. Tartalmi kérdésekről kell beszélni, nem a koalíció színéről. A burgenlandi koalíciós szerződésben egyébként az is benne van, hogy az itt élő népcsoportok sorsát is a szívünkön viseljük, Burgenlandban a lakosság 10 százaléka horvát, három-négy százaléknyi magyar él és persze romák is vannak. Elutasítunk minden idegenellenességet, antiszemitizmust, szélsőséget vagy radikalizmust, ez is szerepel a koalíciós szerződésben, az FPÖ ezt is aláírta. Ezek voltak a feltételeink, és az elmúlt két évben egyetlen FPÖ politikus sem sértette ezeket meg. Egyébként pedig Burgenland ma Ausztria legjobban fejlődő területe, itt nő a legjobban a turizmus, nálunk a legjobb az oktatás, itt van a legtöbb érettségiző, és nagyon jó az egészségügyi rendszerünk is.

A szavai nyomán máris kedvem támadt kivándorolni Burgenlandba.

Nagyon szívesen fogadjuk a magyar turistákat, jöjjön csak bátran.

Nem kimondottan a turistákra gondoltam, hanem a munkavállalókra. Több százezren dolgoznak már Ausztriában, részben pont Önöknél, Burgenlandban. Ön viszont szeretné korlátozni a kint dolgozó magyarok számát, és egy védőklauzulát vezetne be az osztrákoknak. Ez nem ütközik a szabad mozgás szabályába?

Először is hadd szögezzem le: azokon a területeken, ahol munkaerőhiány van, nagyon jó, ha külföldről jön munkaerő. De azt is figyelembe kell venni, hogy nálunk az utóbbi időben megnőtt a munkanélküliség, most épp 7-8 százalék, miközben Nyugat-Magyarországon meg hiányzik a képzett munkaerő. Az sem egy jó tendencia, ha önöknél lesz hiány a képzett munkaerőben. Vagyis több oka van annak, hogy mi ez ellen fellépünk. És az sem titok, hogy az osztrák és a magyar bérek között elég nagy a különbség, kollektív szerződéssel nálunk akár 1500 eurót lehet keresni, míg a magyar minimálbér 350 euró körül van. Burgenland félórás vonzáskörzetében egymillió ember él, akik 350 eurót keresnek, ez elég nagy kihívás nekünk.

De ebből az osztrák gazdaság elég jól profitál. Részben ez állhat a burgenlandi növekedés mögött.

Csakhogy én nem a nyereséget maximalizáló gazdasági szektort képviselem. Szociálisan gondolkodó ember vagyok, aki tudja: ha nincs munka a helyieknek, akkor a gazdaság sem működik.

Tele van a határ magyar pincérekkel, kertészekkel, betegápolókkal. Az osztrákok elvégeznék ezeket a munkákat annyi pénzért, mint a magyarok?

Amit most mond, az nálunk törvénybe ütközik: senkit sem szabad a kollektív szerződésnél olcsóbban foglalkoztatni, akár magyar, akár osztrák. Akit elkapnak, azt jól megbüntetik. És a 13-14. havi bér is jár mindenkinek, legyen magyar vagy szlovák. Ha nem kapják meg, akkor nyugodtan panaszt tehetnek.

Akkor ez valójában nem is probléma?

De igen, méghozzá nagy, de csak azért, mert sok munkaadó sajnos nem tartja be a törvényt.

Korábban számos osztrák iskola toborzott magyar diákokat a határ mentén, de ez ellen is fellépnek. Miért?

Az járhat burgenlandi iskolába, aki ide van bejelentkezve. Mi nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a törvényeket betartsuk. Több bírósági ítélet is született ezzel kapcsolatban, és mind azt mondta ki, hogy az iskoláinkba azok járhatnak, akiknek a szülei életvitelszerűen itt élnek.

Mostanában elég sok menedékkérő is érkezett, erről mit gondol? Szükségesek a kerítések? A magyar kormányt elég sok kritika érte, de önök is kedvet kaptak az építkezéshez.

Amikor a schengeni határok rendben vannak, akkor nincs szükség belső határellenőrzésre. De ha nincsenek rendben, akkor sajnos igen. És ezt most finoman fogalmaztam meg. Vagy akkor 60 milliót embert rögtön be is fogadhatunk Afrikából. A határvédelem megerősítése mellett szükség van az EU-n kívüli befogadó állomásokra is.

Vagyis még Észak-Afrikában?

Például ott. Mindenki ide érkezne először, és ezzel az embercsempész maffiának, amely ma már többet keres, mint a drogkereskedők, kivonnánk a szelet a vitorlájából. Ezekben a központokban végeznék el a menekültügyi eljárást, és aki menedékjogra jogosult, az érkezne csak Európába. A háborús menekültek és nem gazdasági migránsok. Jobban tennénk, ha kicsit tanulmányoznánk az Egyesült Államok és Kanada bevándorlási rendszerét.

Nem tart attól, hogy ezt embertelen megoldásnak tartanák?

De miért? Ha a befogadóállomás európai sztenderekek szerint működik, és az EU tagállamok állampolgárai működtetik, akkor nem hiszem, hogy ez a kritika felmerül. Még az NGO-k is nyugodtan körülnézhetnének.