Donald Trump Miamiban, a kubai negyedben bejelentette, hogy azonnali hatállyal felmondja az Obama-stáb által kötött, szerinte egyoldalú egyezményt Kubával, amely lényegében a kubai nyitásról szólt. Azt mondta, az Obama-adminisztráció idején bevezetett utazási és kereskedelmi enyhítések nem a kubai népet, hanem csak a havannai kormányzatot és a hadsereget gazdagították.

Trump a bejelentéskor a Reuters élő tudósítása szerint azt mondta, hogy

• Az új politika azzal indul, hogy betartják az amerikai törvényeket (elvileg most is tilos egyéni turistaként amerikaiaknak odautazni), és addig hatályban tartják a kubai kormány elleni szankciókat, amíg a politikai foglyokat szabadon nem bocsájtják, bántják a disszidenseket és nem tisztelik a szólásszabadságot.
• Készen állnak egy új egyezmény kialkudására, "aminek van értelme". Minden változás attól függ, sikerül-e közeledni a célokhoz. Felszólítja Kubát, hogy olyan tervekkel üljön le a tárgyalóasztalhoz, ami előnyös a kubai embereknek 
• A követségek nyitva maradnak 
• Felszólítja Kubát, hogy adja át a katonai stábot, amely nemzetközi vizek felett lelőtte a Brothers to the Rescue nevezetű kubai emigráns szervezet civiljeit
• Szabad és nemzetközileg ellenőrzött választásokat követel Kubában 
• Korlátozza a kubába áramló dollár mennyiségét és a kiutazást is
• Trump emellett bírálta a Castro-rezsim "brutális természetét"

Trump úgy fogalmazott:

Isten segedelmével hamarosan kivívjuk a szabad Kubát.

A Reuters szerint azért nincs szó arról, hogy mindentől visszalépne. Tény, hogy a kereskedelmi tilalom arra a kubai gigakonglomerátumra vonatkozik, ami szinte minden olyan boltot kézben tart, ami importtermékeket árul, beleértve az ételt, italt, ruhát, benzint is. De a szigorítás tesz kivételeket, például a vízi- és légiközlekedést illetően. Így ez megvédi az amerikai légitársaságokat és hajózási vállaltokat. 

A Fehér Ház szerint nincs szó arról sem, hogy le akarnának rombolni már meglévő bizniszeket, vagy hogy behozatali tilalmat rendelnének el a személyes használatra behozott rumra és szivarra.

"A változások sok helyre kihatnak, de mégis kevéssé durvák, mint amire korábban számítani lehetett", értékel a Reuters.

A nyitás első látványos jele Obama történelmi kézfogása volt Raúl Castróval Nelson Mandela temetésén. Utána másfél évig tartó titkos előkészítés és háttértárgyalások után jött az első formális egyeztetés is. A nyitás nemcsak a ciklusa végéhez közeledő Obamának, hanem a gazdasági nehézségekkel szembenéző Raúl Castrónak is érdeke volt, még ha bátyja, Fidel Castro ezt nem is nézte jó szemmel. A diplomáciai kapcsolatok 54 év után álltak helyre, újranyíltak a nagykövetségek a két fővárosban, és amerikai turisták is könnyebben mehettek a szigetországba.

Obama 88 éve az első amerikai elnök volt, aki Kubába látogatott, és az is szimbolikus volt, hogy az Egyesült Államok tartózkodott a Kuba elleni embargó megszüntetéséről az ENSZ-közgyűlésben tartott szavazáson. Azonban pont ezért is maradt sok szempontból szimbolikus Obama lépése: a republikánusok egyáltalán nem akartak hozzányúlni a kereskedelmi embargóhoz, és ezt emberi jogi okok miatt több demokrata sem helyeselte volna.

(Borítókép: Donald Trump aláírása az USA-Kuba egyezmény felmondásáról. Fotó: Carlos Barria/Reuters)