A francia nemzetgyűlési választások vasárnapi második fordulójában az tűnik a legnagyobb kérdésnek, hogy mekkora többsége lesz Emmanuel Macron köztársasági elnök pártjának. A kisebb településeken este hatig, a nagyobb városokban este nyolcig lehet szavazni, utána jönnek az exit pollok.

Délig a választásra jogosultak 17,75 százaléka szavazott, ami másfél ponttal alacsonyabb a múlt heti első forduló rekordalacsony részvételénél is. Öt éve pedig 21,41 százalék szavazott le délig. Ebből kiindulva a végén akár 45 százalékos, újabb rekordalacsony részvétel is lehet.

Már 289 képviselővel meglenne a többség az 577 fős nemzetgyűlésben, de a felmérések szerint könnyen lehet, hogy Macron pártjának akár 440-470 képviselője is lehet. Ha a mindössze tavaly létrehozott mozgalmából kinőtt párt a becsléseknek megfelelően szerepelne, az a legnagyobb többség lenne egy elnök mögött a Charles de Gaulle mögött álló erők 1968-as nagy győzelme óta. 

Az 1958-ban alapított V. Köztársaság történetében 1993-ban is volt már 84 százalékos többsége a jobboldalnak a nemzetgyűlésben, de akkor a szocialista François Mitterand volt az államfő.

Macron reményei szerint erős felhatalmazást kap a pártja is, amivel utána belevághat a tervezett reformjainak megvalósításába. Például azt tervezi, hogy a nemzetgyűlés még a nyáron felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy rendeletekben reformálja meg a munka törvénykönyvét a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentéséhez.

A múlt vasárnapi első fordulóban A Köztársaság lendületben (La République En Marche – LREM) és szövetségese, a François Bayrou vezette centrista Modem 32,3 százalékot szerzett. A jobbközép Köztársaságiak (Les Républicains) 21,5, a szélsőjobboldali Nemzeti Front 13,2, a szélsőbaloldal 11, az idáig többségben kormányzó szocialisták pedig csak 9,5 százalékot értek el.

A képviselői helyek viszont kizárólag egyéni körzetekben dőlnek el, ott pedig csak akkor nyert egy jelölt már az első körben, ha 50 százalék felett végzett, ez pedig csak négy esetben történt meg. A többi körzetben a legalább 12,5 százalékot elért jelöltek jutottak tovább a második fordulóba. Egy helyen küzd majd meg három jelölt, a többi esetben ketten maradtak.

Az első fordulós eredmények és a különböző taktikázások mellett a Köztársaságiak 50-110, a szocialisták csak 15-40, a szélsőbaloldal 10-23, míg a Nemzeti Front csak 1-5 mandátumot szerezhet, és csak Marine Le Pen tűnik az egyetlen igazán biztos befutójuknak. Ez azt is jelentené, hogy a hagyományos nagy pártok az elnökválasztás után újabb óriási pofont kapnak, és teljesen átrendeződik az eddigi politikai elit Franciaországban, miközben a Nemzeti Front nem tudja parlamenti helyekre váltani Le Pen elnökválasztási eredményét.

A Macronnal szembenálló pártok azzal próbáltak mozgósítani a két forduló között, hogy nem szabad megengedni, hogy egy kézben összpontosuljon minden hatalom. Volt olyan felmérés, ami alapján a franciák többsége sem szeretné, ha az első forduló utáni mandátumbecslésnek megfelelő elsöprő győzelmet aratná Macron pártja.

A részvétel viszont rettentő alacsony, csak 49 százalékos volt múlt vasárnap, és most sem tűnik úgy, hogy az ellenzéki szavazók tömegesen mennének el választani. Előzetesen csak 53 százalék mondta biztosra részvételét, de ennél várhatóan alacsonyabb lesz a részvétel.