A szeptemberben nyíló Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet költségvetését egyelőre nagy részben az Európa Tanács és Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa állja, ők egyaránt 200-200 ezer eurót adnak. Az intézmény hivatalos berlini megalakulásán ott volt maga Soros is, a hazai beszámolók az MTV interjúja alapján elsősorban a magyar származású milliárdos menekültüggyel kapcsolatos szavait emelték ki („Európa kötelessége, hogy törődjön a bevándorlókkal” – hangzott el többek között), és a nemzetközi médiafigyelem is részben a tágabb politikai kérdésekre irányult. Ez zavarta is az intézmény létrejöttét a cigányság kulturális elismerése szempontjából kivételesen fontos mérföldkőnek tekintő szervezőket.

„Örülnénk, ha ezekről máskor kérdeznének. A mai nap egy óriási siker: a romákról a médiában szinte mindig csak negatív képek jelennek meg – most végre itt a lehetőség, hogy ez máshogy legyen” – próbálta átterelni a konkrét eseményre a figyelmet Zeljko Jovanovics, a budapesti központú Nyílt Társadalom Intézet Roma Kezdeményezések Irodájának macedón igazgatója.

Míg Magyarországon Soros és Brüsszel támogatása miatt az új intézmény nyilván elkerülhetetlenül politikai ügyként jelenik meg, az elsősorban a kulturális elismerésről szól – ami persze, ha máshogy is, mindenkor politikai kérdés is, ahogy az elismerés hiánya is. Az intézmény a roma önkifejezés új centruma kíván lenni és a 12 milliósra becsült európai cigányságot szeretné az eddiginél jóval erőteljesebben felhelyezni a művészeti és kulturális térképre. A remények szerint ezzel az előítéletek is csökkenthetők.

Ha arra gondolunk, hogy ma a roma művészek több tízezernyi alkotásából csak egyetlenegy szerepel állami közgyűjtemények állandó kiállításán Európában, sejthetjük, mekkora változásnak kell történnie

– mondta a megnyitón az intézmény igazgatójának kinevezett magyar művészettörténész, aki egyúttal az első hazai roma művészettörténész is.

Ő Junghaus Tímea, az MTA BTK Művészettörténeti Intézetének kutatója, kiállítások és általában a kortárs roma művészeti élet szervezője, aki a Jázmin utcai általános iskolából indulva, édesanyja által egyedül nevelve, többemeletnyi mobilitással választott magának klasszikus elitértelmiségi pályát. Ő volt a kurátora a Velencei Biennálé első roma pavilonjának is, ő viszi Pesten az egyetlen kifejezetten roma galériát, a Gallery8-at (két éve ők csinálták a „Roma test – Nincs ártatlan kép” című kiállítást, melynek képein roma értelmiségiek bújtak sztereotip cigány jelmezekbe) –mostantól pedig ő vezeti a legfőbb európai roma kulturális intézményt Berlinben.

Az európai romadiskurzushoz szinte a magyar hozzájárulás a legerősebb

– mondta a megnyitón Junghaus Tímea az Indexnek. „Mi csináltuk az első kiállítást, Magyarorszról szerveztük azt az intervenciót, ami a németországi roma/szinti holokauszt-emlékmű befejezéséről szólt, nemzetközi médiafigyelmet generáltunk, folyamatosan teoretizáltuk az identitás kérdéseit, és azt, hogy roma múzeumra van szüksége Európának és Magyarországnak – és mégis, annyira szégyen, hogy közben Magyarországon ez gyakorlatilag láthatatlan. 1979 óta 19 magyarországi roma múzeum koncepció készült, van, ami a konkrét látványtervekig is eljutott, még sincs semmi”

Magyarországon, bár tervek most is vannak rá, semmilyen állami gyűjtemény nem foglalkozik intézményesen a cigány kultúrával, a Roma Parlamentben lévő gyűjteményt is zárolták, amikor a VIII. kerületi önkormányzat tavaly ősszel lényegében kilakoltatta az intézményt.

Így akár Budapest is felmerülhetett volna a most megalakuló új intézet helyszíneként, a magyar főváros azonban nem mutatott érdeklődést. Berlin, és a német EU-s miniszter Michael Roth is felkarolta viszont az ügyet – a multikulti Berlint pedig a nagyon aktív kortárs művészeti szcénájával ideálisnak tartják, ahhoz, hogy szélesebb nyomtávon érjék el a nyugati értelmiség ilyesmire fogékony részét.

A kelet-közép-európai közegnek az a legfontosabb, hogy legyen egy transznacionális diskurzus, amihez kapcsolódni lehet, mert a hazai nagyon nem inspiráló

– mondta Junghaus Tímea arra kérdésünkre, hogy nem tart-e attól, hogy Berlin földrajzilag és kulturálisan is távol van az európai cigányság legnagyobb hányadát adó országoktól. „A roma kortárs művészet tényleg egy nagyon avantgárd dolog, vannak sokkal érthetőbb formái a kommunikációnak, de nagyon fontos, hogy a roma művészeten keresztüli önreprezentációnak legyen helye; a helyi, nemzeti kontextusokban semmi nincsen Közben pedig a kortárs művészeink tényleg nagyon jók, az itt kiállítók nemzetközi biennálékon vesznek részt, neves galériákban „riszálnak” – itt közösen összehozni őket nagyon inspiratív.”

Az intézmény megalakulása kapcsán az egyik fő hangsúly, hogy itt nem kívülállók fognak határozni arról, hogy „mi a cigány”, „A romáknak maguknak kell formálniuk a képet önmagukról” – áll a krédóban. „Négy éve lobbiztunk ezért az ügyért. Nagyon nehéz volt meggyőzni a nem roma szakértőket arról, hogy a roma kultúra és identitás kérdéseit nem feltétlenül kívülálló „fehér kutatóknak” kell formálniuk, hogy lehet, hogy a romák is tudnak ezekről a kérdésekről autentikusan és érzékenyen beszélni” – mondta erről Junghaus Tímea.

A célcsoport egyik része a romák mellett az általános európai közönség lenne, annak megismertetése minél többekkel, hogy van egy élő és izgalmas roma kultúra, ami sokkal gazdagabb a hagyományos szerepeknél – és ezzel a romákról való diskurzust alakítani.

Bele akarjuk írni magunkat a történelembe.

A kulturális elismerés egy demokráciában alapfeltétel. Társadalmi befogadást, egyenlőséget lehetetlen kisebbségek nélkül építeni, és ehhez kell a kulturális befogadás is - hangsúlyozza Junghaus Tímea. Az Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet szeptemberben indul, a tervek szerint négy fő tevékenységi területe lesz: a művészet és kultúra, kiállítások és publikációk mellett roma holokausztkutatással és megemlékezéssel is foglalkoznak majd; valamint egy nagy hálózatot szeretnének létrehozni sok kisebb szervezettel – ez ERIAC néven már fel is állt. A fő cél az otthon is alig ismert kulturális-művészeti projektekből „az igazán értékeseket bevonni a nemzetközi kontextusba”.

***

Munkatársunk a Nyílt Társadalom Alapítvány meghívására és költségén vett részt az Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet megnyitóján Berlinben. A cikk ugyanakkor teljesen szerkesztőségi tartalom, tartalmára a finanszírozó nem bírt befolyással.