Wess Mitchell, a Center For European Policy Analysis (CEPA) nevű washingtoni think-tank vezetője fogja majd felügyelni többek közt a magyar ügyeket is Donald Trump kormányában. A NATO és a transzatlanti kapcsolatok szakértőjeként ismert Mitchell kinevezéséről hetek óta pletykáltak, ám a jelölését tegnap jelentették csak be hivatalosan. Várható kinevezése azért is figyelemre méltó, mert Oroszországgal kapcsolatban nagyjából pont ellentétes álláspontot képvisel, mint maga az elnök.

Az Egyesült Államok külügyminisztériumában a magyar ügyek az európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárság alá tartoznak, ezt a tisztséget az Obama-adminisztráció második felében Victoria Nuland töltötte be. Az Orbán-kormány viszonya Nulanddal az idők során a hűvösből kifejezetten ellenségesbe fordult át, Szijjártó Péter például tavaly nyáron a következőket mondta róla az Indexnek: "Ha érzéseket, percepciókat fogalmaznak meg általánosságban, akkor csak a süketek párbeszéde zajlik. (...) És ezért mondtam Victoria Nulandnak a második találkozónk után, hogy ne találkozzunk többet. Mert teljesen fölösleges, hogy még tovább romboljuk a kétoldalú politikai együttműködést azzal, hogy ő mond ilyen általános vádakat, én meg, hogy is mondjam, egyre dinamikusabban visszautasítom azokat, mert tényleg felháborítóak."

Nuland az Obama-kormány számos kinevezettjével együtt még januárban, Trump beiktatása után otthagyta hivatalát, posztja pedig azóta betöltetlen volt. Wess Mitchell kinevezésében magyar szempontból az is érdekes, hogy az általa vezetett think-tank, a CEPA a közép-európai régió biztonságpolitikájával foglalkozik, és Washington mellett Varsóban is van irodájuk. Hogy ő lesz Nuland utódja, azzal a magyar kormányban is tisztában voltak, a jelölés előtt pár héttel több magyar diplomáciai forrásunk is megerősítette, vele számolnak. Egy, a magyar kormánynak dolgozó forrásunk azt mondta, a hagyományos republikánus külpolitikai elithez tartozó Mitchell "rendben van" és jó választásnak tartja, de ettől még nem vár száznyolcvan fokos fordulatot az amerikai-magyar viszonyban. 

Ez már csak azért sem valószínű, mert Mitchell intézete, a CEPA egyik legfontosabb elemzési területe az orosz propaganda és dezinformáció, illetve az ellene való küzdelem, ami finoman fogalmazva nem prioritása a magyar kormánynak. Mitchell egyébként korábban disszertációját az osztrák-magyar monarchiából írta, ebben a cikkében pedig az Európai Uniót hasonlítja össze az egykori monarchiával, melynek bukásából az EU-ra is érvényes következtetéseket von le. 

További érdekesség, hogy a Mitchell által vezetett think-tanknek magyar munkatársa is van, sőt, a magyar kormány által alapított Hungary Initiatives Foundation (HIF) ösztöndíjasaként a magyar honvédelmi minisztérium orosz- és kiberbiztonság-ügyi elemzője is jelenleg a CEPA-nál kutat. A CEPA éves szeptemberi fórumán pedig számos, a magyar államot képviselő előadó neve szerepel, köztük Szijjártó Péter külügyminiszteré, de a magyar származású Gorka Sebestyén fehérházi tanácsadó is ott lesz. Ha tehát ezek után sem javul a magyar-amerikai viszony, azt elég nehéz lesz majd Washington nyakába varrni.