A menekültválság idején Horvátországnak nem szabadott volna továbbengednie a Szerbia felől érkezőket Szlovénia, Ausztria és más uniós országok felé, helyben kellett volna elbírálni az ott beadott menekültkérelmeket, állapította meg a luxemburgi Európai Unió Bírósága, írja az osztrák Die Presse.
A bíróság az agán Khadija Jafari és Zainab Jafari ügyében hozott döntést, akiket 2016 februárjában a szerb-horvát határról buszokkal szállítottak egyenesen Ausztriáig. A bíróság szerint még ha a horvát kormány hatalmas menekülthullámmal is szembesült, ez nem változtat azon a kötelezettségén, hogy a menekültkérelmeket helyben kellett volna elbírálni. A jogszabályok szerint ugyanis a kérelmeket abban az uniós országban kell elbírálni, amelyben azokat elsőként beadták. A bíróság azt is kimondta, hogy összeegyeztethetetlen az európai menekültügyi rendszerrel az a gyakorlat, hogy a menekülteket humanitárius okokra hivatkozva beengedik az országba, majd rögtön továbbküldik a következő országba.
Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság menekültügyékért felelős biztosa azt mondta: alapvetően az az uniós tagállam felelős a menekültekért, amely elsőként kapcsolatba kerül velük. Ez a szabály nem változott. Avramopulosz méltatta Németországot, Ausztriát és Svédországot, amelyek felvállalták ezeknek a terheknek a nagy részét.
Az uniós biztos azt mondta: tisztában vannak a menekültek ellátását szabályozó Dublin-rendszer hiányosságaival. Ezt nem az olyan nagy tömegeket érintő válsághelyzetre alkották, amellyel Európa 2015-2016-ban szembesült. Ezért is javasolta már 2016 áprilisában az Európai Bizottság az uniós menekültügyi szabályok teljes újraalkotását.
Ez lett volna a menekültek kvóta szerinti elosztása az országok között. Avramopulosz szerint ehhez a tagállamok jószándékára lett volna szükség, és ahhoz, hogy felismerjék az európai szolidaritás szükségességét. Ez a törekvés azonban Magyarország, Csehország és Szlovákia ellenkezése miatt elbukott, nem voltak hajlandóak átvenni Olaszországból és Görögországból a menekülteket. Magyarország és Szlovákia emiatt szintén az európai bírósághoz fordult.
A kvótaperben az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Yves Bot szerdán azt javasolta: utasítsák el Szlovákiának és Magyarországnak a menedékkérőket érintő kötelező ideiglenes áthelyezési mechanizmus elleni kereseteit.
Az osztrák lap most azt mérlegeli, a fenti bírósági döntés milyen hatással lehet Ausztriára. 2015 szeptembere és 2016 márciusa között 56 ezer menekültkérelmet adtak be Ausztriában a Horvátországon és Szlovénián, illetve Magyarországon keresztül érkezők. Ausztria eddig a dublini eljárás keretében 494 menekültet szállított vissza Horvátországba. A Die Presse azt írja: a legnagyobb probléma Magyarország, amely egyetlen menekültet sem akar visszavenni, pedig jelenleg legalább 800 dublini eljárás zajlik.