Hétfőre és szerdára is utcára hívta vasárnap, az alkotmányozó gyűlés választásának napján az embereket Henrique Capriles venezuelai ellenzéki politikus. Az ellenzék célja, hogy megakadályozzák, hogy a Nicolás Maduro által kezdeményezett alkotmányozó gyűlés megkezdhesse működését.

Nem ismerjük el ezt a csalást. Számunkra  ez nincs, nem létezik

- közölte az ellenzéki politikus, aki hétfőre a vasárnapi választáson végrehajtott "csalás" és a karhatalom által véghetvitt "mészárlás" ellen szólította utcára az embereket. A caracasi főügyészség információi szerint vasárnap 10 ember halt meg a tiltakozók és a karhatalom közötti összecsapásokban.

Közben Diosdado Cabello, a kormánypártot elnöke és Maduro szoros szövetségese "rekordrészvételről" beszélt a vasárnapi választáson. Az AP amerikai hírügynökség ezzel szemben a fővárosban sok szavazóhelyiség gyakorlatilag üres volt.

Az ellenzék azt állítja, hogy minden szavazóhelyiségbe küldtek megfigyelőket, és vasárnap a töredéke volt a részvétel a korábbi választásokon tapasztaltnak. Azt mondják, érvénytelen minden olyan hivatalos tájékoztatás, amely magas részvételről árulkodik.

Az Egyesült Államok még vasárnap este közölte, hogy nem ismeri el a voksolás eredményét, és nem fogadja el Venezuela illegitim kormányát. A washingtoni külügyminisztérium "erős és gyors választ ígért a tekintélyelvű rendszer kiépítőivel szemben Venezuelában", beleértve azokat is, akik részt vesznek az alkotmányozó gyűlés munkájában.

Mit érdekel minket, hogy mit gondol a világ?

- reagált a nemzetközi bírálatokra Cabello, aki szerint Venezuela úgy döntöt, hogy nem kér a külföldi beavatkozásból. Peru, Argentína, Kanada, Spanyolország, Costa Rica, az Egyesült Államok és Mexikó is közölte, hogy nem ismerik el az eredményt. Kolumbia és Peru leszögezte, hogy az alkotmányozó gyűlés nem lehet legitim.

Nicolás Maduro pártja 5500 kormánypárti jelöltet indított az 545 fős alkotmányozó gyűlésbe, melynek az lesz a feladata, hogy újraírja az ország alkotmányát. Az elnök szombaton azt mondta, a gyűlésnek "bármi mást túlszárnyaló" hatalma lesz. Vasárnap pedig arról beszélt, hogy az alkotmányozó gyűléssel "a harc új korszaka" köszönt be.

A világ legnagyobb olajkészleteivel rendelkező ország több mint két éve súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válsággal küzd, mára gyakorlatilag a polgárháború szélére sodródott. A gazdasági problémák forrása, hogy az országnak a kőolajon kívül szinte semmilyen exportcikke nincs, ezért az olaj világpiaci árának esése miatt Venezuela gazdasága zuhanórepülésbe kezdett, és elszabadult az infláció. Sok helyen leállt a termelés, és a boltok polcai kiürültek.

A politikai válság pedig abból ered, hogy Maduro és pártja, valamint az általuk irányított államapparátus minden eszközzel igyekszik megakadályozni az ellenzéket a kormányváltásban. Az ellenzék 2015-ben elsöprő győzelmet aratott ugyan a parlamenti választásokon, és a venezuelaiak elsöprő többsége Maduro távozását akarja, de az elnök híveiből álló legfelsőbb bíróság fokozatosan megkurtította a törvényhozás jogköreit, s egy alkalommal még a parlament feladatainak átvételére is kísérletet tett. Az ellenzék az alkotmány adta lehetőségekkel élve aláírásgyűjtést is kezdeményezett, hogy Maduro leváltását népszavazás útján érjék el, de ezt hol a választási bizottság, hol bíróságok akadályozták meg.

A dél-amerikai országban április óta folyamatosak a tiltakozások, az összecsapásokban már mintegy 120 ember halt meg.