Miután önként hazatért Kazahsztánba, elismerte bűneit Jerzan Kadesov, írta tárgyilagos stílusban a Tengri News csütörtökön. A történetnek az ad izgalmas hátteret, hogy a szóban forgó bankszakember valójában elmenekült Kazahsztánból, hogy így kerülje el az ország diktátora által indított koncepciós pereket. Négy évet élt Magyarországon, bizonygatva ártatlanságát. Most mindez egycsapásra megváltozott.
Ha érteni akarjuk, mit is jelent a magyar kormány hozzájárulása Kadesov hazatéréséhez, röviden érdemes áttekinteni az előzményeket.
A Kazahsztánt 1984 óta vezető keménykezű diktátor, Nurszultán Nazarbajev politikai ellenfelével, Muhtar Abljazovval akart leszámolni. A kazah BTA bankot vezető ellenzéki politikusnak és munkatársainak menekülniük kellett az országból. Kazahsztán az Interpollal kezdte köröztetni az EU-ba menekült banki vezetőket.
Anglia, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Csehország is letartóztatta a körözött banki vezetőket, de hosszadalmas jogi procedúra után végül nem adták ki őket Kazahsztánnak. Nem azért döntöttek így, mert a vádlottak feddhetetlenek. Az indoklás szerint a hatóságok attól tartottak, hogy Abljazovról és munkatársairól nem elfogulatlan bírói testületek döntenének, sőt, kínzás vagy akár halál is fenyegetheti őket Kazahsztánban.
Bár Kadesov csak az ügy sokadrendű vádlottja, a kazah államfő az ő kiadatásáért is kemény harcot folytatott. Magyarország pedig már az ügy korai szakaszában is Nazarbajevnek kedvezett. A fogdában Kadesovot személyesen látogathatták meg a kazah állam emberei. Sőt, bekapcsolták neki egykori főnöke, a Törökországban elfogott és Kazahsztánba szállított Zsarimbetov telefonját is. Az üggyel foglalkozó jogvédő szervezet, az ODF szerint a magyar állam ugyanakkor nem járult hozzá, hogy az üggyel foglalkozó szervezetek találkozhassanak a férfival.
Az ODF azt állítja, hogy Kadesovot a magyar fél tudtával és segítségével megfélemlítették. Ez és a Kadesov védelmével foglalkozó szervezet távol tartása pedig szerintük arra enged következtetni, hogy Magyarország a színfalak mögött összejátszik a kazah rezsimmel.
Ha érdekli, hogyan kedveskedünk a közép-ázsiai diktátornak, olvassa el a témáról írt cikkünket.
Az esetről két levelet is küldtünk az illetékes Belügyminisztériumnak, de hiába vártuk válaszaikat.
"Kadesov elismerte bűneit, és a pénzmosáson és sikkasztáson túl beszámolt arról is, hogyan szervezték meg a BTA bank vezetőinek külföldre juttatását" - írta a happy endről a Tengri News.
Az egykori bankszakember éveken keresztül állította, hogy politikai leszámolás, és nem gazdasági szabálytalanságok mozgatják a szálakat, és ezen az alapon kért nálunk menedékjogot. Kazahsztánba érve egyszeriben azonban mindent máshogy látott: terhelő vallomást tett a diktátor politikai ellenfele, a bankot egykor vezető Abljazov ellen. Azt is elismerte, hogy maga is részt vett a pénzmosásban.
Az európai olvasónak ezek után váratlan lehet, hogy Kadesovot óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Az ügymenet azonban ugyanaz volt, mint közvetlen főnöke esetében: miután az évekig menekülő férfit Törökországban elfogták és hazatoloncolták, hirtelen minden bűnét elismerte, terhelő vallomást tett Abljazov ellen, majd ő is szabadon távozhatott.
Az ügy fővádlottja, Muhtar Abljazov továbbra is Franciaországban él, és állítja, hogy politikai leszámolás zajlik ellenük.
Kazahsztánról azt érdemes tudni, hogy Azerbajdzsánhoz hasonlóan ásványkincsekben, olajban és mezőgazdasági termékekben gazdag ország. Azerbajdzsánnak a baltás gyilkost adtuk ki, ugyanígy szembehelyezkedve a nemzetközi jogi normákkal.