Az Egyesült Államok keménykedne, de Kína és Oroszország szerint csak politikai úton lehet rendezni a konfliktust. Az ENSZ elítéli, amit Phenjan csinál, de ezen kívül semmit nem tesz. 

Moszkva nem szeretné, ha az Egyesült Államok forrófejűen állna az észak-koreai konfliktushoz - lényegében ezt adta Rex Tillerson amerikai külügyminiszter értésére orosz kollégája, Szergej Lavrov, amikor telefonon beszéltek egymással azok után, hogy Phenjan ballisztikus rakétát lőtt át Japán második legnagyobb szigetére. Lavrov jelezte Tillersonnak, hogy az USA tartózkodjon mindenféle katonai akciótól. Oroszország szerint minden további nyomásgyakorlást szolgáló szankció a phenjani rezsimmel szemben kontraproduktív lenne. Nincs alternatívája a Koreai-félszigeten kialakult feszültségek politikai úton történő enyhítésének - mondta Lavrov.

Eközben Kína jelezte, hogy ellenez minden egyoldalú, Észak-Korea megzabolázását célzó szankciót, a büntetőintézkedéseknek az ENSZ Biztonsági Tanácsának keretein belül kell megvalósulniuk.

Ezt azok után közölte a kínai külügy, hogy nyugati vezetők jelezték: Pekingnek erőteljesebb nyomást kellene gyakorolnia Észak-Koreára, hogy az leállítsa rakétakísérleteit. Korábban Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke már többször hangoztatta, hogy Kína többet tehetne Észak-Korea megzabolázásáért, Theresa May brit miniszterelnök pedig szerdán délelőtt sürgette Kínát, hogy gyakoroljon erőteljesebb nyomást Észak-Koreára. May szerint Pekingnek kulcsszerepet kellene játszania a Phenjanból érkező provokációk megállításában.

Hua Csun-jing kínai külügyminiszter szinte rögtön visszautasította Theresa May Pekingnek címzett üzenetét, és "felelőtlen álláspontnak" minősítette. 

Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben úgy látja: a tárgyalás nem megoldás az észak-koreai válságra. Trump szerdán Twitter-bejegyzésben tette közzé véleményét arról, hogy a diplomáciai erőfeszítések eddig nem hoztak eredményt az észak-koreai válság enyhítésében. "Az Egyesült Államok 25 év óta tárgyal Észak-Koreával, és fizeti neki a zsarolási pénzt. Nem a tárgyalás jelenti a megoldást " - írta az elnök. 

Trump azonban nem fejtette ki, hogy mit értett"zsarolási pénz" alatt, de elemzők szerint arra utalhatott, hogy Washington korábban nemzetközi segélyben részesítette az ázsiai kommunista országot. 1995 és 2008 között washington 1,3 milliárd dollár értékben juttatott különböző formájú segélyt Phenjannak. 

Kedden délután az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén a szervezet újabb, az észak-koreai rakétakísérletet "határozottan elítélő" határozatot hozott, ám a határozatban nem jelölt meg egyetlen újabb büntető intézkedést sem, csupán a régebbi szankciók betartására szólította fel a világszervezet tagjait és az egész nemzetközi közösséget.