Phenjan cselekedeteivel háborúba sodorja a Koreai-félszigetet - figyelmeztetett hétfőn Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök, reagálva az előző napi észak-koreai kísérleti atomrobbantásra.
Turnbull az ABC televíziónak adott interjúban azt mondta, hogy a Koreai-félszigeten jelenleg a helyzet közelebb áll a háború kitöréséhez, mint bármikor az 1950-53-as koreai háború óta. Kim Dzsongun koreai vezetőt gonosz embernek nevezte, aki még saját családja tagjait is rutinszerűen végzi ki.
"Ez egy kegyetlen és gonosz rezsim. Ő (Kim Dzsongun) halálra éhezteti saját népét. Ez egy sokkoló, veszélyes, provokatív és illegális rezsim, amely veszélyezteti a térség és a világ békéjét és biztonságát, és senkinek az érdekeit nem szolgálja, kivéve annak az egyetlen családnak a diktatúráját Észak-Koreában" - mondta Turnbull.
Az ausztrál kormányfő szerint az újabb kísérleti atomrobbantás elsősorban a Phenjanra legnagyobb befolyással bíró Peking számára jelent kihívást. Kim Dzsongun "úgy döntött, hogy nyíltan szembeszáll Kínával, dacol vele", ami határozott választ követel Pekingtől. Kínának le kell állítania az olajszállításokat Észak-Koreának, amivel hatalmas nyomás alá tudná helyezni az országot - mondta Turnbull.
Az Egyesült Államok kész megvédeni önmagát és szövetségeseit minden rendelkezésére álló eszközzel, akár nukleáris erővel is - közölte Donald Trump amerikai elnök Abe Sindzo japán kormányfővel telefonbeszélgetésükkor, amelyet hírügynökségek idéztek fehér házi forrásokra hivatkozva.
A jelentések szerint Trump ismételten megerősítette, hogy Washington kész megvédeni önmagát és szövetségeseit, "felhasználva a rendelkezésre álló diplomáciai, hagyományos katonai és nukleáris eszközök egész sorát". Trump megerősítette a japán kormányfőnek, hogy Washington elítéli Észak-Korea "folytatódó destabilizáló és provokatív akcióit".
Vasárnap délután - az amerikai sajtó által példátlannak minősített lépésként - a védelmi miniszter tett közzé a Fehér Házban rövid nyilatkozatot. James Mattis leszögezte: az Egyesült Államok ugyan "nem keresi Észak-Korea megsemmisítésének lehetőségét", de a konkrét fenyegetéseket megtorolja. Kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak megvan a katonai képessége arra, hogy megvédje önmagát és szövetségeseit, és a Dél-Korea és Japán iránti elkötelezettsége "kőbe vésett". A lehetséges katonai választ Mattis "hatékonynak és elsöprőnek" nevezte.
Közben a dék-koreai hadsereg vezérkara közölte: ballisztikus rakétával hajtottak végre hadgyakorlatot, válaszul az előző napi észak-koreai kísérleti atomrobbantásra. A hadgyakorlaton légi és szárazföldi erők vettek részt, Hjonmu típusú ballisztikus rakétát, illetve F-15K vadászgépről kilőtt, nagy hatótávolságú levegő-föld rakétát vetettek be.
A dél-koreai vezérkar szerint a kilőtt rakéták pontosan eltalálták a Japán-tengerben kijelölt célpontokat, amelyek meghatározásakor figyelembe vették annak az észak-koreai gyakorlótérnek a fekvését, ahol végrehajtották az újabb atomrobbantást. A hadgyakorlaton csak a dél-koreai fegyveres erők vettek részt, de a vezérkar hangsúlyozza, hogy újabb közös hadgyakorlatokra készülnek az amerikai hadsereggel.
Abe Sindzo japán miniszterelnök és Mun Dzse In dél-koreai elnök egyetértésre jutott hétfőn abban, hogy még szigorúbb ENSZ-szankciók bevezetéséért fognak kardoskodni Észak-Korea ellen.
A japán kormány közölte: Abe és Mun telefonon egyeztetett, és a japán kormányfő azt mondta, hogy az újabb észak-koreai atomrobbantás "közvetlen kihívást jelent az egész nemzetközi közösségnek". Alapvető fontosságú, hogy mindenki a lehető legnagyobb nyomást gyakoroljon Észak-Koreára, a többi között egy új, szigorúbb határozat elfogadásával az ENSZ Biztonsági Tanácsában - tette hozzá.
Abe sürgetni fogja Kínát és Oroszországot, hogy tevékenyebb szerepet játsszon ebben. Abe és Mun megállapodott abban is, hogy folytatják a szoros egyeztetést egymással és Washingtonnal az Észak-Korea jelentette veszély elhárítására.
Phenjan vasárnap jelentette be, hogy sikeres kísérletet hajtott végre hidrogénbombával. A kísérleti atomrobbantás immár a hatodik, minden korábbinál nagyobb erejű volt, és két erős földrengést váltott ki. Szakértők egyelőre nem tudják kétséget kizáróan megerősíteni, hogy a tesztelt bomba valóban hidrogénbomba volt. Ez utóbbit termonukleáris bombának is nevezik, és jóval pusztítóbb az atombombánál.
Japán és Kína kormánya is azt közölte hétfőn, hogy nem észleltek sugárszennyezést az észak-koreai kísérleti robbantás óta. A sugárszennyezéstől való félelmet főleg az idézte elő, hogy az észak-koreai robbantás hatására két földrengés is volt - egy 6,3-es és egy 4,6-os erősségű -, a második feltehetőleg az első által keltett üreg beomlása, mert a földfelszínről indult ki.
Észak-Korea vasárnap reggel történetének hatodik föld alatti robbantását hajtotta végre, és ez volt a legerősebb, egyes szakértők szerint 5-6-szor, mások szerint 10-szer nagyobb, mint a legutóbbi, 10 kilotonnás 2016 szeptemberben.