Azerbajdzsán hatalmas összegből működő korrupciós hálózatot működtetett Európában. A diktatúra politikusok, újságírók lefizetésével befolyásolhatta az országról kialakult képet, tárta fel a Guardian. A közép-ázsiai diktatúra közel 3 milliárd dollárnyi összeget forgatott meg brit bankokon keresztül, hogy így pénzt mosson tisztára, és a korrupció mellett luxustárgyakra költse.
Azerbajdzsán az emberi jogok áthágásáról, rendszerszintű korrupcióról és az Alijev elnök által elcsalt választásokról ismert a világban. Kapcsolata Magyarországgal az európai átlagnál jóval szorosabb: a kormány az emberi jogi aggályok ellenére adta ki nekik a baltás gyilkosként közismert bűnözőt, akit a hazaérkezése után Alijev elnök rögtön szabadon bocsátott, hősként ünnepeltetett, végül pedig egy sor gazdasági megállapodást írt alá Magyarországgal.
A pénzek egy része olyan politikusoknak és újságíróknak ment, akik segítettek Azerbajdzsán meglehetősen piszkos képét jobb színben feltüntetni. Arról nincsenek egyértelmű információk, hogy a támogatottak tudatában lettek volna a pénz eredetének.
Az ügy mindenesetre rámutat arra, hogy milyen könnyen átjátszhatóak a brit gazdaság szabályai. A hatóságoknak nem tűnt fel az sem, hogy rövid idő alatt 9 millió dollárt fordítottak luxuscikkekre és drága magániskolák tandíjára.
A korrupciós pénz azeri és orosz bankok közvetítésével jutott el a brit vállalatokhoz. A tranzakciókat a Danske Bank bonyolította az ukrán fiókjain keresztül.
A Guardian és a dán Berlingske újságíróihoz eljuttatott dokumentumok minden bizonnyal csak a jéghegy csúcsát jelölhették ki.
A szisztéma működését mutatja az az eset, amikor a korrupciós alapból az Európa Tanács akkori és jelenlegi tagjai kaptak összegeket. Mindez éppen abban az időben történt, amikor Azerbajdzsánt sok helyről támadták újságírók és ellenzéki politikusok letartóztatása, és az elcsalt választások miatt. Az azeri kampány olyan sikeres volt, hogy a tanácsban 2013-ban leszavazták az országot elítélő határozatot.
A pénzek egyik címzettje volt a német parlamenti képviselő Eduard Lintner, aki a CSU színeiben politizált. Lintner 2010-ben ugyan lemondott parlamenti mandátumáról, de tovább működött mint Azerbajdzsán lobbistája. Az általa vezetett német-azeri partnerségi társaság 819 ezer eurónyi támogatást kapott a korrupciós alapból.
Lintner 2013-ban választási megfigyelőként dolgozott Azerbajdzsánban. A német ex politikus mindent rendben talált a világban amúgy kritikákat kiváltó választásokon, majd hazaérkezése után két héttel 61 ezer eurós átutalás érkezett hozzá. Lintner azzal védekezett, hogy nem ő, hanem a szervezete kapta a pénzt.
Kétmillió eurós támogatást kapott egy alapítvány közbeiktatásával az olasz jobbközép párt vezetője, Luca Volonté is. A politikust jelenleg pénzmosással és korrupcióval vádolják.
A média képviselői közül az egykori CNN-producert, Eckart Sagert emeli ki a Guardian. A férfi PR-cége 2 millió eurót kapott azért, hogy az azeri kormány nézeteit terjessze. A cég igyekezett tisztára mosni a fent említett olasz politikust is.
Az azeri mosodának nevezett rendszer pénzt juttatott az azeri elitnek, és meg nem nevezett magánszemélyeknek is. A magánszemélyeknek juttatott csúszópénz egy jelentős része vándorolt elit brit magániskolákhoz.
Az ügyletből természetesen nem maradhat ki Donald Trump sem. Az amerikai elnök egy üzleti partnerének neve jelent meg a kifizetési listán, a Bakuban épülő Trump-torony beruházása kapcsán.