Úgy elszaporodtak a bölények a Grand Canyonban, hogy a nemzeti park önkénteseket keres a bölényállomány ritkítására. A kilövésekre azért van szükség, mert a park szerint a sok bölény az állatállomány korcsosulásához és a nemzeti park természeti erőforrásainak kimerüléséhez vezet.

Ezért a nemzeti parkok szövetségi hivatala - amely a belügyminisztériumhoz tartozik - úgy döntött, hogy önkéntes vadászokra bízza az állomány ritkítását.

A hivatal rengeteg jelentkezőre számít, ezért a vadászok személyét lottósorsolással választják ki. Munkájuk hosszadalmas lesz, hiszen három-öt év alatt kell 600-ról 200-ra csökkenteniük a kanyon körüli erdőkben barangoló bölényeket. A vadnyugati romantika kedvelőit azonban lehűtheti, hogy a vadászat módját is szigorúan szabályozzák, tilos például a lóhátról, lesállásból vagy szekérről való tüzelés.

Az 59 nemzeti parkot működtető Amerikai Nemzeti Park Szolgálat a napokban adta meg az engedélyt a bölényvadászatra, ám a Grand Canyon park vezetői egyelőre még csak a részletek kidolgozásánál tartanak. Eddig már konzultáltak a coloradói, a dakotai, és a wyomingi nemzeti parkok illetékeseivel, méghozzá arról, milyen tapasztalataik vannak egy másik nagytestű patás, a jávorszarvas egészséges megőrzéséről és vadásztatásuk módjairól.

A Grand Canyon bölényeinek őseit még az 1900-as évek elején, Arizona északi vidékein honosították meg. Akkor azon a tájon még farmergazdálkodás folyt, és a bölényeket a szarvasmarhákkal keresztezték. A mai kószáló bölények e keresztezett fajta utódai. Valamennyi állat Arizona állam tulajdonát képezi, és évente 122 állatot lehet kilőni.

A bölények azonban az elmúlt évtizedekben a Grand Canyon területére költöztek, ahol viszont tilos a vadászat. Ezért elszaporodtak, és ha az állományt nem ritkítják, akkor tíz éven belül csaknem kétezerre növekszik a számuk.

(MTI)