Csaknem 32 millió dollárt (8,2 milliárd forintot) küld humanitárius segély formájában az Egyesült Államok a rohingja menekültek megsegítésére – írja az MTI az amerikai külügyminisztérium bejelentése alapján. 

A rohingják megsegítésére szolgáló összeget élelmiszerre, ivóvízre, a menekültek higiéniai körülményeinek javítására és menedékszállások felállítására fordítják majd. A segélyalaphoz való hozzáférést mind a nyugat-mianmari arakáni erőszakhullám elől Bangladesbe menekült, mind a Mianmarban belső menekültté vált rohingják számára elérhetővé kívánják tenni.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter helyi idő szerint kedden telefonon beszélt Aung Szan Szú Kji mianmari vezetővel. A beszélgetés során az amerikai külügyi tárca vezetője üdvözölte a mianmari vezető keddi beszédét, amelyben elítélte a rohingja muszlim kisebbség elleni jogsértéseket és a vétkesek felelősségre vonását ígérte, illetve kijelentette, hogy készek visszafogadni a menekülteket. Tillerson ugyanakkor sürgette Szú Kjit, hogy a hatóságok könnyítsék meg a segélyszállítmányok eljuttatását az érintettekhez.

Kono Taro japán külügyminiszter helyi idő szerint kedden, szintén az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakán közölte, hogy Japán 4 millió dollárnak (1 milliárd forintnak) megfelelő összeget különít el sürgős segély formájában a rohingja kisebbség megsegítésére.

Az ENSZ szakosodott szervezetének, a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek a legfrissebb adatai szerint 422 ezer rohingja menekült el Mianmarból Bangladesbe a jelenlegi arakáni erőszakhullám augusztus 25-i kezdete óta. A konfliktus hátteréről szóló cikkünket itt olvashatja. 

A rohingja menekülthullám az után indult meg, hogy a mianmari hadsereg "tisztogatási műveletbe" kezdett, amiért rohingja muszlim szélsőségesek összehangolt támadásokat hajtottak végre mintegy harminc rendőrőrs és egy katonai laktanya ellen Arakán államban.

Ott több mint egymillió rohingja él, de a mianmari kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, ezért nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának korábbi jelentése szerint a rohingják szabad mozgását, az oktatáshoz és a munkához való jogát is korlátozzák a mianmari hatóságok.