Ismét rengetegen, országszerte több tízezren vonultak csütörtökön az utcákra a francia nagyvárosokban a legradikálisabb szakszervezet a CGT felhívására, hogy második alkalommal tiltakozzanak a tervezett francia munkajogi reform ellen. A szervezők és a hatóságok által közzétett első adatok szerint a közel kétszáz helyszínen szervezett felvonulásokon azonban a részvétel csökkenőben volt a múlt heti, első megmozduláshoz képest, írta összefoglalójában az MTI.
Az Emmanuel Macron francia államfő számára első nagy tesztnek számító tüntetésen szeptember 12-én a belügyminisztérium szerint országszerte 223 ezren tiltakoztak, a CGT szerint 400 ezren vettek részt, a francia sajtó számítása szerint a hatóságok adatai közelítették meg jobban a valós számokat.
Philippe Martinez, a CGT főtitkára azt mondta, hogy a második mozgósítási nap mértéke megegyezik a múlt heti részvétellel, jóllehet valamennyi nagyvárosból alacsonyabb részvételről érkeztek számok az előző tüntetésekhez képest. Párizsban például a rendőrség szerint 16 ezren, a CGT szerint 55 ezren vonultak csütörtökön utcára. A múlt héten a rendőrség 24 ezres, a CGT 60 ezres részvételt mért.
A fővárosban a tíz nappal ezelőtti megmozduláshoz hasonlóan ismét fekete ruhát és csuklyát viselő anarchista rendbontók tűntek fel a békés menet élén, akik szemetes kukákat gyújtottak fel, reklámtáblákat rongáltak meg, és dobálták a rendőröket, akik könnygázzal oszlatták őket.
A mobilizációnak nem kedvez, hogy a szakszervezetek megosztottak, kizárólag a CGT hívta utcára az embereket, a többi szakszervezet nem támogatja az utcai tiltakozást annak ellenére, hogy ők sem elégedettek a reform részleteivel.
Szombaton a politikai ellenzék, a radikális baloldali Lázadó Franciaország szervez felvonulást Párizsban a megfogalmazásuk szerint a "szociális államcsíny" ellen. A pártvezér Jean-Luc Mélenchon célja a reform visszavonásának elérése, illetve annak felmutatása, hogy a csökkenő tetszési mutatóval rendelkező Emmanuel Macronnak ő a legfőbb politikai ellenfele.
A nyugdíjasok szeptember 28-án vonulnak utcára a nyugdíjak után fizetendő járulékok megemelésének terve ellen, október 10-én pedig a közszférában dolgozók terveznek sztrájkot.
Az államfő azonban jelezte, hogy semmiképpen nem enged a munkajogi reformból, amely az egyik legfőbb választási ígérte volt a munkaerőpiac és -szabályozás rugalmasabbá tételére.
"Hiszek a demokráciában, de a demokráciát nem az utca jelenti" - mondta Emmanuel Macron a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Tiszteletben tartom a tiltakozókat, de a francia választókat is, akik a változásra szavaztak
- tette hozzá, utalva arra, hogy a pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) abszolút többséget szerzett júniusban a nemzetgyűlésben.
A kormány június eleje óta egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel a tömeges munkanélküliség csökkentését célzó reform részleteiről, amelyeket öt rendelet formájában a pénteki kormányülésen fogad el a francia kormány, s várhatóan a jövő hét elején ír alá és hirdet ki a köztársasági elnök.
A 160 oldalon négy nagy fejezetben 36 pontot tartalmazó reform elsősorban a vállalatokon belüli szociális párbeszédet és a munkavállalói képviselet szervezettségét illetően módosítja a mintegy 3 ezer oldalas munkatörvénykönyvét. A szakszervezetek elsősorban a végkielégítések maximalizálásával és azzal nem értenek egyet, hogy csökkenni fog a vitatott elbocsátások eseten a jogorvoslati idő.