Aligha lesz hajnalig tartó önfeledt pezsgőzős parti Angela Merkel főhadiszállásán, bár a CDU a várakozásoknak megfelelően simán megnyerte a németországi választást. Angela Merkel negyedszer is kancellár lehet, ám a választási eredményekből több olyan tanulság is látszik, amely azt jelzi: a kancellárnak nincs túl sok oka az örömre.
Az elmúlt hetek, hónapok történései, felmérései alapján nem is volt kérdés, hogy a CDU/CSU magabiztosan megnyeri a németországi választásokat, Angela Merkel pedig negyedszer is kancellár maradhat. Így a mostani választáson inkább az érdekelt mindenkit, hogy a CDU vajon a korábbiakhoz képest hogy szerepel, illetve Merkelt milyen koalícióra fogja kényszeríteni a választás eredménye.
Ha ezt nézzük, Merkel nagyon nem lehet boldog. A CDU 2013-ban még 41,5 százalékot kapott, most az exit pollok szerint jóval kevesebb szavazatot kapott, 33 százalék körüli arányra számíthat. A CDU tehát nagyjából 8 százalékpontnyi voksot vesztett, és utoljára 1949-ben ért el ilyen rossz eredményt.
Ez azt üzeni Merkelnek: benne bíznak a legtöbben, de egy jókora szavazói réteg jelezni akarta neki, hogy már nem tudja támogatni a politikáját. Bár pontos elemzések még nem lehetnek, de valószínű, hogy sok 2013-as szavazója ezúttal inkább a tőle jobbra álló, menekültügyben teljesen mást képviselő AfD-re voksolt.
Merkel a vasárnap esti nyilatkozatában jelezte is, hogy
mindenki jobb eredményre számított
, de egy igen nehéz kormányzati ciklus után mégis a CDU/CSU szerezte messze a legtöbb szavazatot, megkapta a felhatalmazást a választóktól a kormányalakításra, és nélküle nem lehet kormányt alakítani. Merkel szerint 12 év kormányzás után "minden, csak nem magától értetődő", hogy egy párt a legerősebb erő marad.
Merkelt az a fejlemény is aggaszthatja, hogy a CDU testvérpártja, a CSU a Bayerische Rundfunk adatai szerint Bajorországban a szavazatok 38,5 százalékára számíthat, ami a párt történetének legrosszabb eredménye. A CSU vezetője, Horst Seehofer korábban hevesen bírálta Merkelt menekültügyben, de úgy tűnik a bajor szavazók ezt sem díjazták igazán.
Horst Seehofer vasárnap este azt mondta:
Semmi szépet nem tudok mondani, az eredmény keserű csalódás számunkra.
A szociáldemokrata párt támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt: az exit poll szerint a párt a szavazatok 20-21 százalékát szerezte meg. Négy éve még 25,7 százalékot értek el, és már akkor is sokan csalódottak voltak. Martin Schulz, az SPD vezetője nem is szépítette a helyzetet:
Nehéz és keserű nap a mai a német szociáldemokrácia számára. A párt sok hagyományos támogatóját képtelen volt megtartani.
A szocdemek eddig nagykoalícióban együtt irányították Németországot a CDU/CSU-val, ám a jövőben ez nagy valószínűséggel nem fog folytatódni. Schulz azt mondta: "teljesen egyértelmű, hogy a választók az ellenzéki politizálásra adtak a pártnak felhatalmazást". Majd Manuela Schwesig elnökhelyettes bejelentette, hogy a szociáldemokraták ellenzékbe vonulnak.
Mindez azt jelenti, hogy Merkelnek új koalíciós partnerek után kell néznie, új alkukat kell letárgyalni.
A választás fontos fejleménye, hogy a négy évvel ezelőtt a parlamentből kieső liberálisok (FDP) visszakerültek a politikai térképre. Sikerült megduplázniuk a 2013-as eredményt, 10 százalék körül lehetnek ezúttal.
Így aztán nem is csekély szerepük lehet a következő négy évben. A szocdemek kiszállása után ugyanis kormányra kerülhetnek, ha megvalósul a sokat emlegetett Jamaica-koalíció. (A jamaicai zászló és a német pártok színei alapján nevezik így: CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld.)
Merkelnek tehát őket kell keresnie, és meggyőznie a koalícióról. Az exit pollok kiadása után Nicola Beer, a libeálisok főtitkára máris azt nyilatkozta, hogy
ha a kancellár hív minket, nyitottak vagyunk a koalíciós tárgyalásokra.
A Jamaica-koalícióhoz viszont még kellenek a Zöldek is. Renate Künast, zöldpárti képviselő, korábbi mezőgazdasági miniszter azt mondta: a Zöldek várják az uniópártok (CDU/CSU) ajánlatát. Merkel tárgyalási pozícióját viszont gyengíti, hogy mind a liberálisok, mind a Zöldek megszorongathatják őt a tárgyalásokon, hiszen a szocdemek elég látványosan elzárkóztak a kormányzástól. A két kis párt akár súlyához képest többet is kérhet, hiszen Merkelnek ezzel a két párttal kell megállapodnia, ha folytatni akarja. Ezt jól jelzi több olyan nyilatkozat a Zöldek részéről, amely szerint bármi áron nem fognak belemenni a koalícióba. Cem Özdemir, a Zöldek kancellárjelöltje azt mondta: tudják, hogy vállalniuk kell a kormányzati felelősséget, de a klímavédelem ügyének előtérbe helyezése nélkül nem tudnak semmilyen koalíciós megállapodást aláírni.
Ötödikként, ám abszolú nem utolsó sorban említhetjük a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) szereplését. Az AfD története során először jutott be a Bundestagba, és rögtön a harmadik erő lett, 13 százalék körüli eredményt érhetnek el.
Hatalmas siker ez az AfD-nek, Merkelnek pedig jókora figyelmeztetés. A kancellár külön ki is tért vasárnap esti értékelésében az AfD-re. Azt mondta, hogy alaposan elemzik majd a választási eredményt, és mindent megtesznek majd azért, hogy visszanyerjék a pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párthoz átállt választókat. Ezt az AfD-szavazók aggodalmainak, félelmeinek komolyan vételével, és mindenekelőtt "jó kormányzati munkával" akarják elérni.
Alexander Gauland, az AfD egyik frontembere azonban keményet üzent a kancellárnak. Azt mondta, hogy Bundestag-pártként
hajtóvadászatot indítanak Angela Merkel ellen,
és "vissza fogják szerezni az országot" a németeknek.
Emellet azt is megtudhattuk, hogy az AfD egyik első lépése lesz, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi Angela Merkel kancellár menekültpolitikája miatt. Alice Weidel, az AfD kampányát vezető egyik úgynevezett csúcsjelölt a ZDF országos köztelevíziónak azt mondta, a vizsgálóbizottság "nagyon világosan foglalkozik majd ennek a nőnek a jogsértéseivel" - mondta a politikus Merkelre célozva.
Merkel ebből jól láthatja, milyen ellenzéki támadásokra és hangnemre számíthat a következő négy évben.