- közölte hétfőn éjjel az erbíli választási bizottság a kurd népszavazás előzetes eredményét. A területen szavazásra jogosult 5,5 millió fő bő 72 százaléka járult az urnákhoz - korábban 78 százalékos részvételi hányadról szóltak hírek. A külföldön élő iraki kurdok már szombattól szavazhattak. A bizottság azt is közölte, hogy a végeredményt legkésőbb három nap múlva kihirdetik.
Az iraki kurd területeken a referendumot – a Bagdad és a szomszédos országok által elrendelt határzár ellenére valóságos népünnepély kísérte tűzijátékkal, autóduda-kórussal, levegőbe lövöldözéssel. Még Kirkukban is az utcára vonultak az emberek, pedig ott a regionális kormányzat kijárási tilalmat hirdetett ki hétfőre. A világ egyik leggazdagabb olajmezőjén fekvő Kirkukban az arab és a kurd lakosság összecsapásától lehetett tartani. Ennek oka röviden az, hogy a város a 2005-ös alkotmány értelmében nem a Kurdisztáni Régió, hanem a bagdadi kormányzat alá tartozik, azonban az Iszlám Állam 2014-es előrenyomulása idején a felbomló iraki hadsereg helyett a kurd pesmergák vették a szárnyaik alá, és azóta Erbíl sajátjaként tekint a városra és a körülötte lévő területekre. Az aggodalmak ellenére azonban atrocitásokról nem érkezett jelentés.
Az MTI beszámolói alapján a térség megosztott a kurd függetlenség kérdésében. Az iraki központi kormány kizárta, hogy tárgyaljon az autonóm iraki Kurdisztán függetlenségéről.
Nem vagyunk hajlandóak tárgyalni vagy párbeszédet folytatni a referendum eredményéről, mivel az alkotmányellenes
– jelentette ki Haider al-Abádi miniszterelnök hétfő esti beszédében.
Maszúd Barzani kurd elnök Erbíl közelében tartott vasárnapi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az iraki kurdok tárgyalásokat kezdeményeznek majd a síita vezetésű bagdadi kormányzattal, hogy végrehajtsák a referendum várható, függetlenséget támogató eredményét, még akkor is, ha ez két vagy több évet venne igénybe. A több arab országot tömörítő Arab Liga kedden felszólította az irakiakat, hogy tegyék félre nézeteltéréseiket, és kezdjenek átfogó párbeszédet elkerülendő az esetleges összetűzéseket a vitatott referendumot követően. Azonban Bagdad a higgadt párbeszéd helyett a fenyítést választotta: a bagdadi kormány három napot adott az autonóm Kurdisztán vezetésének, hogy átadja a területén fekvő repülőterek feletti ellenőrzést
Emellett a szavazás lezárultát követően az iraki külügyminisztérium bejelentette, hogy nagyszabású közös hadgyakorlatot indított Törökországgal közös határaik mentén. Irak és Törökország mellett Irán is katonai műveletekbe kezdett az iraki kurdi régióval közös határánál, jelezve, hogy Bagdadhoz és Ankarához hasonlóan szintén elutasítja az iraki kurdok függetlenségi referendumát. De egyelőre más eszközökhöz nem nyúlnának. Az iraki kormányfő kijelentette, erőszakot nem akarnak alkalmazni a kurdokkal szemben.
Törökország sem osztozott a kurdok népszavazás utáni örömében. Recep Tayyip Erdogan török államfő árulásnak nevezte a népszavazást, amiért Maszúd Barzani, az autonóm Kurdisztán régió elnöke nem konzultált a térség függetlenségéről szóló referendum megtartásáról a törökökkel. A török államfő szankciókkal fenyegetett, és leszögezte, hogy a török kormány szerint a népszavazás illegitim volt.
Amint bevezetjük szankcióinkat, minden bizonnyal bajba kerültök. Ahogy elzártuk a csapot, vége van
- üzent a kurd elnöknek Erdogan, utalva arra a kőolajvezetékre utalva, amely Kurdisztánból vezet Törökországba, s ezzel a nemzetközi piacra. Az észak-iraki autonóm régió bevétele nagyrészt az energiahordozó eladásából származik.
Az iráni törvényhozás is összeül, hogy megvitassa a népszavazás eredményét, valószínűleg ők is elutasítják majd a kurd régió függetlenségét, és a szíriai külügyminiszter is jelezte már, hogy elutasította a referendumot és kiáll Irak egysége mellett.