Megjelent szerdán a Holosz Ukrajini című, hivatalos közlönynek számító lapban az új ukrán oktatási törvény, hatályba léptetve a jogszabályt, amely miatt Moszkva etnocídiummal - etnikai csoport tervszerű és szándékos elpusztításával - vádolta Kijevet, írta az MTI.
A jogszabály a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke azonban több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A 2020 szeptemberétől életbe lépő rendelkezés kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter, miután megbeszélést folytatott Kijevben román kollégájával, Liviu Marian Poppal, nem zárta ki annak lehetőségét, hogy pontosításokat hajtsanak végre az új oktatási törvény nemzetiségi kisebbségeket érintő részén, de csak miután az Európa Tanács Velencei Bizottsága elvégezte a jogszabály szakértői vizsgálatát.
Hrinevics azt mondta, nem tartja kizártnak, hogy növeljék azon tantárgyak számát, amelyeket az ötödik osztály után is anyanyelvükön tanulhatnak a gyermekek. Nem szándékoznak módosítani a törvény erről szóló cikkét, de elképzelhetőnek nevezte, hogy pontosítják, mely tantárgyakat fognak a diákok anyanyelvükön, illetve melyeket ukrán nyelven tanulni, és hányadik osztálytól lesz ez érvényben. A miniszter szerint a törvény nem sérti a nemzetiségi kisebbségek jogait.
Az orosz Állami Duma (parlamenti alsóház) nyilatkozatában az ukrajnai oroszok elleni "etnocídiummal" vádolta Kijevet a törvény miatt. A duma plenáris ülésén megszavazott dokumentum elfogadhatatlannak nevezte, hogy Ukrajna megsértse a területén élő "tősgyökeres népek és nemzeti kisebbségek" anyanyelvi oktatáshoz fűződő alapvető jogát. "Az oktatási törvény az orosz nép elleni etnocídium cselekedetévé válik Ukrajnában" - hangzott a nyilatkozat.
A dokumentum szerint az oktatási törvénnyel Kijev "durván megsérti" az 1997-es kétoldalú barátsági szerződésben és a nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. Ezzel a kitétellel kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta: jogilag magalapozott, hogy a duma képviselői a húsz éve aláírt orosz-ukrán barátsági szerződésre hivatkoztak, mert az a hatályát tekintve még érvényben van, nem mondták fel.
"Az etnikai csoportok képviselőivel szembeni ellenséges türelmetlenség, sajnos, a jelenlegi ukrán hatalom megkülönböztető vonása, ami ismét megerősítést nyert Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának (parlamentjének) és Ukrajna elnökének döntésében" - írták az orosz képviselők.
"Az Állami Duma képviselői szolidaritásukat fejezik Bulgária, Magyarország, Görögország, Moldova, Lengyelország és Románia kormányának tiltakozó álláspontjával az Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa által elfogadott oktatási törvénnyel kapcsolatban, és arra szólítják fel a többi olyan ország parlamentjét, amelynek hivatalos nyelvét Ukrajna regionális vagy nemzeti kisebbségi nyelvként ismerte el, hogy tegyenek lépéseket az oktatási törvény elítélése érdekében" - áll a dokumentumban.