Habár Katalóniához hasonlóan a függetlenségi népszavazás után az iraki kurd vezetés is elnapolta a tényleges elszakadást -pedig a régió már vagy 25 éve működik Bagdadtól szinte teljesen függetlenül -, a szeptember 25-i döntés után - mégis komor fellegek gyülekeznek a Zagrosz-hegység fölött.
Több kurd forrás ugyanis szerdán arról számolt be, hogy az iraki hadsereg és a velük szövetséges - iráni befolyás alatt álló - iraki síita milíciák
A hírre jelentős kurd erőket csoportosítottak át Kirkuk közelébe, de szerda estig összecsapásokról nem érkezett hír. Iraki katonai vezetők cáfolták a támadás tervét.
A világ egyik leggazdagabb olajmezőjén ülő Kirkuk városa és környéke nem tartozik a Kurdisztáni Régió iraki alkotmányban megállapított területéhez, de az etnikailag igen kevert terület feletti uralmat 2014-ben az Iszlám Állam nyomására lényegében összeomló iraki hadseregtől a kurd pesmergák vették át, és a szeptember 25-i népszavazást - elvileg a helyi civil testületek kérésére - itt is megtartották. Nem csoda, ha Bagdad elsőként pont itt akarna fegyverrel érvényt szerezni a jogának.
Egyébként az iraki kormány a népszavazást már kiírásától kezdve törvénytelennek minősítette, és szintén szerdán egy iraki bíróság elrendelte a kurdisztáni függetlenségi népszavazást megszervező választási bizottság elnökének és két tagjának letartóztatását.
A Kurdisztáni Régiót nem csak Bagdad szorongatja minden téren, hanem többi szomszédja is. A saját 15-20 milliós kurd kisebbségével viaskodó Törökország gazdasági szankciókkal és katonai beavatkozással is fenyeget, és ami az iraki kurd vezetés számára még nagyobb lehet: az Iszlám Állam iraki jelenlétének hanyatlásával könnyen elveszthetik jelentőségüket a Nyugat szemében is.
Ahogy arról írtunk, a szeptember 25-i referendumon 3 305 925 szavazó, azaz a résztvevők 92,73 százaléka szavazott igennel a Kurdisztán régió és a körülötte lévő kurdok lakta térségek független állammá alakulásáról. Nemmel a szavazók 7,27 százaléka szavazott, míg a választási részvétel 72,16 százalékos volt.