Péntek hajnalban belépett Idlíb kormányzóságba az első török katonai konvoj, és ezzel kezdetét vette a legnagyobb dzsihadista erő, a legalább 10 ezer harcost felsorakoztató Haját Tahrír as-Sám (Szervezet a Levante Felszabadításáért) kiszorítása az északnyugat-szíriai területről.
A török katonai felderítés egységei már vasárnap átlépték a határt, ezúttal 40 páncélozott szállítójármű és 8 harckocsi jármű lépett be az országba. Ez a konvoj a Sejk Barakat hegycsúcshoz tart, ahonnan egyaránt be lehet látni a minimum félszáz ellenzéki milícia által tartott Idlíb kormányzóságot, illetve a legnyugatibb szíriai kurd kantont, Afrint.
Összecsapásokról eddig nem érkeztek hírek. A művelet hátterében igen komplex stratégiai és politikai megfontolások állnak (melyeket itt próbáltam meg áttekinteni); az Idlíbben állomásozó ellenzéki milíciák nagy része eleve támogatja a török törekvéseket (elvégre a török jelenlét megvédi őket a túlerőben lévő Aszad-rezsim offenzívájától), egyedül a kormányzóság legnagyobb fegyveres erejét felvonultató Haját Tahrír es-Sám dzsihadista koalíció az, mely tiltakozik a pacifikálás ellen. De a dzsihadista fegyveresek csak kísérik a konvojt, aminek az az oka, hogy a háttérben született egy megállapodás - amit egyik fél sem vert nagydobra - arról, hogy a dzshadisták átadnak egy sávot Idlíb északi részén a török csapatoknak.
Az idlíbi hadműveletet szombaton jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök. A hadművelet része a Törökország, Irán és Oroszország közötti úgynevezett „feszültségcsökkentési” megállapodásnak - ennek megfelelően a török hadsereg a szír kormány jóváhagyásával tudott felvonulni, az oroszok pedig ígéretet tettek a légitámogatásra. Ankara és Moszkva alapvetően egymással harcoló feleket támogat, előbbi a kormány ellen harcoló ellenzéki erőket, utóbbi pedig Bassár el Aszad szíriai elnök hadseregét. Azonban 2015 végétől lényegében mindenki elfogadta, hogy a szír polgárháborúnak nem lehet egyetlen győztese, ezért inkább megegyeztek a harcok de-eszkalációjáról, és a befolyási övezetek kialakításáról. Törökország ennek a stratégiának a jegyében foglalta el tavaly Aleppó tartomány Iszlám Állam által megszállt északi részét. A feszültségcsökkentés azonban nem vonatkozik az olyan szélsőséges szervezetekre, mint az Iszlám Állam, vagy a Tahrír es-Sám – igaz a török definíció szerint a kurdok ernyőszervezete, a Szíriai Demokratikus Erők is szélsőséges terrorszervezetnek számít.
(MTI, Syria Deeply)