Tízen meghaltak az iraki hadsereg oldalán harcoló síita fegyveresek és a kurd pesmergák közötti összecsapásban a moszuli gátnál, a Tigris folyónál – közölte az MTI az al-Hadasz arab tévécsatorna nyomán.

Az összetűzés a gátnál lévő álló katonai őrhelynél robbant ki a pesmergák és az iraki hadsereg részét képező Hasd es-Saabi (Népi Mozgósítási Erők) síita ernyőszervezet harcosai között, és legalább három órán át tartott. A síita milicisták hat embert veszítettek.

A bagdadi hatóságok néhány órával korábban bejelentették, hogy a kormányerők teljesen ellenőrzésük alá vonták az ország legnagyobb vízi erőművét Moszulnál, és a pesmergák részéről nem ütköztek semmilyen ellenállásba. Ugyanakkor olyan hírek is érkeztek, hogy a pesmergák összecsaptak az iraki fegyveres erőkkel el-Mahmúdíja településénél, Moszultól nyugatra. A harc azután bontakozott ki, hogy a kurd fegyveresek átadták az iraki-szíriai határon lévő Rabia határellenőrző pont feletti ellenőrzést.

Bár az iraki hadsereg szerint az összecsapás „a felek közötti nem megfelelő koordináció miatt” bontakozott ki, kézenfekvő, hogy hátterében Bagdad és az észak-iraki Kurdisztán függetlenségét megcélzó erők közötti feszültség áll.

A kurdok fegyveresei voltak, akik érdemben feltartóztatták az Iszlám Államot (IS) 2014 óta, amikor az iraki hadsereg összeomlott és lényegében harc nélkül adta át a terepet az iszlamista terroristáknak. A 850 ezres, olajban gazdag Kirkuk csak a kurd erők ellenállása miatt nem jutott az IS kezére.

Kurdisztán a közelmúltban függetlenségről szóló népszavazást tartott, nem csak a 2014 előtt már széles önállóságot élvező észak-iraki kurd autonóm tartományban, de az annak területén kívül eső – bár jelentős részben kurdok lakta – Kirkukban is.

A függetlenséget nemcsak Bagdad, de saját kurd kisebbségének önállósodási törekvésétől tartva Törökország sem fogadja el. Így az Egyesült Államok is elutasítja, bár a kurdok az IS elleni harcban fontos szövetségesei voltak Washingtonnak, amelytől fegyvereket is kapott.

A kurd erők két napja komolyabb harc nélkül átadták az iraki hadseregnek Kirkukot, bár a függetlenség követeléséről nem mondtak le, ám a jelenlegi helyzetben úgy tűnik, legfeljebb autonómiájuk szélesítéséről tárgyalhatnak Bagdaddal.

A kurdok szunniták, Irak lakossága viszont síita többségű – bár Szaddam Husszein vezetése alatt a hatalmat a szunniták birtokolták. Irak egyre közelebb kerül a szintén síita Iránhoz, amely az iraki hadseregnek is támogatást nyújt.