Ma tartják az előrehozott választásokat Japánban, amelyet szeptember végén, a parlamenti alsóház felosztása után jelentett be Abe Sindzó miniszterelnök. A japán közmédia most közölte: az exit poll alapján az várható, hogy a miniszterelnök pártja, a Liberális Demokrata Párt (LDP) és szövetségeseik a parlamenti helyek kétharmadát megszerezhetik - írja a New York Times.

Az Abe Sindzó vezette Liberális Demokrata Párt (LDP) és koalíciós partnere, az Új Komeito párt minden valószínűség szerint több mint 300 helyre számíthat a törvényhozás 465 fős alsóházában az első mandátumbecslések alapján. A TBS kereskedelmi tévé által közölt becslés ennél is több, 311 helyet valószínűsít a koalíciós pártoknak, ami már a kétharmados többség megtartását jelentené, sőt az NHK tévécsatorna 336 mandátumot vetít előre – írja az MTI.

A becslések szerint az LDP egyedül is kormányzóképes többséget, 253-300 helyet szerez a parlamentben, Abe legfontosabb, az alkotmány módosítását igényló intézkedéseinek elfogadtatásához azonban szükség van a kétharmados többségre. Az Új Komeitónak 27-36 mandátumot jósolnak.

Az eredmény némiképp meglepő, mivel az előzetes felmérések szerint a miniszterelnök támogatása nem igazán magas, és még egy új ellenzéki kihívó, Tokió népszerű polgármesternője, Koike Juriko középbalos új, Remény nevű pártja is versenyben van. De a Washington Post azt írja: a párt mindössze 38-59 helyet szerez majd várhatóan a 465 alsóházi székből. Ami a párt vezetője szerint "nagyon súlyos" eredmény.

Mindebből úgy tűnik, jól bejött a miniszterelnök taktikája, aki az előrehozott választásokkal akart széleskörű támogatottságot szerezni a növekvő észak-koreai fenyegetés miatt átalakításra szoruló biztonságpolitikájának, valamint új jóléti intézkedéseinek. A döntéssel sem a közvélemény, sem az ellenzéki pártok nem értettek egyet, mondván, semmi sem indokolja az alsóház idő előtti feloszlatását. A képviselők mandátuma 2018 decemberében járt volna le. Bírálók szerint a képviselőház feloszlatására valójában azért került sor, mert az országgyűlésben egyre sűrűbben támadták a miniszterelnököt nepotista intézkedései és botrányai miatt.

"A miniszterelnök szeretne hivatalban maradni a 2020-as olimpiai játékokig, és szeretne abban a helyzetben lenni, hogy még ugyanabban az évben módosíthassa az alkotmányt" - vélekedett Abe lépéséről Jora Maszao helyi politikai újságíró.

Japán alkotmányát a második világháború után, az ország amerikai megszállása idején amerikai segítséggel és jóváhagyással szövegezték; 1947-ben lépett életbe, és azóta nem módosították.