Index Vakbarát Hírportál

Miért fél a CIA a Kennedy-akták nyilvánosságra hozatalától?

2017. október 24., kedd 15:29

Trump amerikai elnök szombaton jelentette be, hogy nyilvánosságra hozná az 1963-as Kennedy-gyilkosság aktáinak máig titkos részleteit. Illetve technikailag nem ő az aktív fél ebben, ő csak nem kérné a legfeljebb csütörtökig tartó titkosítások újraindítását a következő 25 évre. A dolog azonban még nincs lefutva, Trump a tweetjében úgy fogalmaz, hogy „további információk megismerésétől függően" ez a döntése. Az amerikai szolgálatok – főleg a CIA – viszont napok óta keményen lobbiznak, hogy ne hozzon mindent nyilvánosságra, írja a Washington Post.

A CIA egy közleményt adott ki, amely szerint „továbbra is részt vesznek abban a folyamatban, amelynek célja a soron következő megfelelő döntéseket meghozni úgy, hogy figyelembe veszik az eddig nem nyilvánosságra hozott CIA-információkat is". Az FBI semmilyen kommentárt nem fűzött az ügyhöz.

De milyen aktákról van szó, és mi derülhet ki belőlük?

Ez az, amiről egyelőre mindenki találgat, hiszen titkos iratokról van szó, de azért nem teljesen fehér folt a dolog. Abból, hogy a szolgálatok – például Mike Pompeo, a CIA igazgatója – kérték Trumpot a további titkosításra, az elemzők szerint kiolvasható, hogy az iratokban olyan nyomozati források és módszerek is vannak, amiket szeretnének továbbra is titokban tudni. 

A Kennedy-gyilkosság pár mondatban

John F. Kennedy az Egyesült Államok demokrata elnöke volt 1961-től. 1963. november 22-én Texasban egy nyitott elnöki autóban utazott, amikor távolról lövések érték, és elhunyt. A hivatalos verzió, azaz a Warren-bizottság szerint Lee Harvey Oswald, egy magányos merénylő végzett vele. Az összeesküvés-elméletek hívői szerint egy ember fizikailag képtelen lett volna a lövéseket így leadni, és azokkal ilyen sérüléseket okozni. Erről szól például Oliver Stone JFK című filmje. Az ilyen elméletek hívői szerint a CIA, a szovjetek, a kubaiak, a maffia, a fegyverlobbi vagy egyenesen Johnson alelnök gyilkoltatta meg Kennedyt különböző okokból. Az angol nyelvű Wikipedián jó hosszan lehet olvasgatni az elméletekről. Oswald a merénylet után elsétált, majd lelőtt egy rendőrt. Ekkor elfogták, majd november 24-én, amikor a rendőrök a kapitányságról a börtönbe át akarták vinni, Jack Ruby night-club-tulaj a kamerák előtt, a nyílt utcán lelőtte őt.

Vagy – és itt jön be az összeesküvés-elmélet, ami amúgy is átszövi a Kennedy-gyilkosságot – a papírokból egyesek szerint kiderülhet akár az is, hogy a hivatalosan magányos merénylőként számon tartott Lee Harvey Oswaldot a CIA képezte ki, nevelte, és végeztette el vele a gyilkosságot. 

Ezt gondolja legalábbis például Roger Stone jobboldali politikai tanácsadó, aki egyrészt úgy véli, hogy Lyndon B. Johnson (al)elnök állt a gyilkosság mögött, másrészt telefonon maga is arról győzködte Trumpot, hogy ne titkosítson most újabb 25 évre. Stone erről a saját weboldalán ír.

Trump és Kennedy

Az amerikai elnök maga sem idegenkedik az összeesküvés-elméletektől, például szerinte Obama Kenyában született, de nemcsak ezért érdekes a mostani döntése, hanem azért is, mert ő maga a kampányban is előhozta a Kennedy-gyilkosságot. Konkrétan tavaly májusban azzal vádolta meg Ted Cruzt, a republikánus pártbéli ellenfelét, hogy egy nem sokkal a gyilkosság előtt készült fotón Cruz apja, Rafael Cruz Lee Harvey Oswalddal együtt osztogat Castro-párti szórólapokat New Orleansban. Az érintettek teljes hazugságnak nevezték a sztorit. 

De ha félretesszük a meredek, és egyelőre alátámasztatlan elméleteket a még titkos dokumentumokról, akkor hogy állunk?

És főleg: miért kapálózik annyira a CIA?

A levéltárban (National Archives) őrzött aktákat kutató szakértők szerint 3100 dokumentumról lehet szó, ami összesen több tízezer oldalnyi, eddig nem látott anyagot tartalmaz. A legtöbbjük a 60-as és 70-es években keletkezett, de néhány tucat a 90-es évekből is van. A legtöbb a CIA-tól származik, de írt az FBI és az igazságügyi minisztérium is, és sok köztük az olyan levél, amelyben a szolgálat azt elemzi, hogy mennyit lehet nyilvánosságra hozni a korábbi iratokból anélkül, hogy az a nemzetbiztonságot vagy az USA külpolitikáját veszélyeztetné. A levéltárnak ezenkívül egyébként további 30 ezer oldalnyi aktája van a Kennedy-gyilkosságtól, amiket korábban nyilvánosságra hozott, de csak részben, ezeknek tehát a még titkos részletei vannak a most nyilvánosságra hozandók között. Ezenfelül már több millió oldalnyi irat lett publikus a 90-es években.

A titokzatos mexikói út

A 3100 új dokumentumban benne lehet például, hogy mi volt a helyzet Oswald hatnapos mexikói útjával 1963 szeptemberében, két hónappal a gyilkosság előtt, amit állítólag a CIA is figyelt, tudván Oswald közeledéséről Kuba és a szovjetek felé. 

Philip Shenon, a New York Times egykori újságírója, egy Kennedy-könyv szerzője szerint ez a mexikói út „a gyilkosság rejtett fejezete” lehet. Oswald szovjet és kubai kémekkel találkozott, a CIA és az FBI követte őt. Vajon nem volt nekik egy csomó bizonyítékuk arról, hogy Oswald fenyegetést jelent? Ha léptek volna, talán nem lett volna merénylet. Shenon azt mondja, 

a hatóságok félhetnek, hogy a dokumentumokból kiderül az inkompetenciájuk és bénázásuk.

„Tudtak Oswald veszélyességéről, de nem figyelmeztették Washingtont" – tette hozzá. Shenon egyébként a Politicón még pénteken azt írta, Trump biztosan blokkolni fog információkat.

Hasonlóan vélekedik Jefferson Morley, a Washington Post volt szakújságírója, egy a mexikói CIA-állomásról szóló könyv szerzője is, szerinte is az lehet a háttérben, hogy magas rangú CIA-sek neve kerülhet nyilvánosságra, akik tudtak a mexikói megfigyelésről, és kiderül, hogyan végezték a munkájukat. Hogyan figyelték meg a kubai konzulátust, hogyan hallgatták azt le, hogyan szerveztek be kémeket itt. "Jobban megérthetjük, miért figyelték Oswaldot".

Morley emellett kíváncsi lesz James Angleton eddig titkos vallomására is. Angleton 1954 és 75 között volt a CIA elhárítási főnöke, és 75 szeptemberében szenátorok előtt vallott a CIA által elkövetett visszaélésekről. Angleton Oswaldot is megcélozta hírszerzési okokból a mexikói kubai konzulátuson.

John R. Tunheim szövetségi bíró, aki még 1992-ben, egy törvény által előírt nagy nyilvánosságra hozatali hullámban szerepet vállalt, csak találgatott a Politicónak, de azt nyilatkozta, hogy vélhetően olyan iratok is vannak, amelyekben a 90-es években a CIA akkori műveletekre hivatkozva nem engedi, hogy nyilvánosságra kerüljenek régi iratok. Márpedig a 90-es évek műveletei nem is voltak olyan régen, emberek, módszerek leírása veszélyeztetheti a jelenlegi műveletet is.

Közben egy 88 éves férfi, a Miamiban élő Antonio Veciana állításai is reflektorfénybe kerültek az akták kapcsán. Ő idén írt egy könyvet, amiben azt állítja, hogy Kubában volt banki könyvelő, de Castro ellen fordult, amikor is beszervezte őt a CIA. Amikor lebukásközelbe került, Miamiba szökött, és megalapította az Alpha 66-ot, egy kubai emigráns szervezetet. A CIA és a Pentagon egyre inkább Kennedy ellen fordult, amikor 1962-ben, a rakétaválság idején nem akarta megtámadni Kubát. 

Veciana azt állítja, hogy éppen a CIA-s „tartótisztjével” akart találkozni Dallasban, de korán ért oda a találkozóra, és azt látta, hogy a főnöke, akinek ő sem tudta a valódi nevét, egy sápadt, fiatal férfivel egyeztet. Csak később, a tévében látta, hogy ki volt a férfi:

Lee Harvey Oswald.

Veciana később ki akarta nyomozni, hogy mi történt pontosan, 1979-ben még fejlövést is kapott, de túlélte.

Meglátjuk, a fenti elméletek közül melyiket erősíti meg leginkább a most nyilvánosságra hozandó néhány ezer oldal. Trump mindenesetre jól járhat a döntéssel, hívják fel a figyelmet elemzők, hiszen a dokumentumok nagy eséllyel tartogatnak olyan részleteket, amik erősíthetik Trump stábjának narratíváját, miszerint létezik és mindig is létezett egy „deep state”, egy árnyékhatalom, benne a CIA-vel, FBI-jal, hadsereggel, amely igyekszik bábként rángatni az amerikai elnököket. 

(Források: Washington Post , Politico , New York Times, Independent 1., 2.)

(Borítókép: Az elfogott Lee Harvey Oswald egy sajtótájékoztatón - fotó: Globe Photos / Northfoto)

Rovatok