A magyar-német külügyi kapcsolatok újabb mélypontra jutottak, ugyanis 25 év után először, idén nem rendezik meg Magyar-Német Fórumot, a magyar külpolitika egyik legfontosabb fórumát. 

A Magyar Nemzet csütörtöki cikke szerint a problémák 2010 körül kezdődtek, amikor egyre több kritikus, megosztó téma is napirendre került. A németek úgy gondolták, hogy mivel ennek a fórumnak a nyílt párbeszéd az alapja, a másik félnek nem lesz baja kulturált keretek közt olyan kérdéseket megvitatni mint a médiatörvény, a civilek elleni lejáratókampány, vagy éppenséggel a CEU ellehetetlenítésére tett próbálkozások. 

A találkozókat minden évben váltakozva Budapest és Berlinben rendezték meg. A rendszert 2012-ben borította meg a kormány, elérve, hogy két egymást követő évben is Berlin rendezze meg a találkozót. Ennek az oka az volt, hogy így jelentősen csökkent hazai médiafigyelem. A 2014-es választás előtt, újra bepróbálkozott a kormány, de amikor átlátszóvá vált, hogy miért nem akarják  újra megrendezni a fórumot, a német külügyminiszter Frank-Walter Steinmeier már nem látta sok értelmét, hogy megjelenjen a fórumokon. Erre válaszként a kormány a lehető legalacsonyabb szintű diplomatákkal képviseltette magát, ami olyan szintre züllesztette a találkozókat,, hogy 2017-ben már egyáltalán nem volt értelme azt megtartani.  

A Magyar Nemzet cikke még egy érdekességre rámutat az üggyel kapcsolatban. Az egyik társszervező, az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa évek óta Balázs Pétert, az első magyar uniós biztost, a Bajnai-kormány külügyminiszterét, a CEU tanárát delegálta társelnökként, akinek neve ellenzéki miniszterelnök-jelöltként is felmerült a napokban. Német részről Elmar Brok kereszténydemokrata EP-képviselő a társelnök. A lap forrásai szerint a magyar külügy már évek óta fúrja Balázs Pétert az Európa Mozgalomnál, ők azonban nem voltak hajlandók visszahívni a társelnökségről.

A Magyar-Német fórumot Helmut Kohl és Antall József alapította 1992-ben, hogy  Magyarország euroatlanti csatlakozását segítse, de a találkozókat megtartották a NATO-, majd uniós integráció után is, és jelentős platform volt a politika mellett kulturáis, gazdasági és tudományos kérdések megvitatásának is.