Okos, fontos, idáig sajnálatos módon elhanyagolt kérdést tett fel a Bors Kelemen Anna művésznőnek. Az újabban videó-blogolással is foglalkozó, önbevallása szerint seggtudatmentes,  alkotót azzal a helyzettel szembesítették, hogy esetleg változhatna a kötelező olvasmányok listája.

A kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy azt tervezik, nem lesz kötelező olvasmány a Bánk bán, Az ember tragédiája, a Csongor és Tünde és Jókai, a sokadvirágzását élő playmate imigyen válaszolt:

Ellenzem. Emlékeim szerint ezek olyan értékek, amiket tovább kell adni. Az iskolában szocializálódnak a gyerekek, és nem azt kéne nekik tanítani, amit ők választanának.

Kelemen Anna egyúttal élesen kikelt a későkapitalista kommercializált irodalmi mező működése és a Tolkien-kultusz, de a bulvár is megkapta végre a magáét. „A Gyűrűk uráról vagy a hasonló művekről nekem a marketing és a bulvár jut az eszembe. Az iskola adjon valós értéket! Ezeket én is olvastam, és nem A Gyűrűk Urán nevelkedtem” – jelentette ki a Bors riportereinek.

Kelemen Anna szavaira rímel David Engels belga történész szombati Magyar Hírlapban megjelent interjúja is. A Magyarország példát mutat a tradicionális értékek védelmében című beszélgetés azért is fontos, mert végre sikerült arcot társítani azokhoz a nyugat-európai tömegekhez, akik a közeljövőben Magyarországon fognak letelepedni. Ezt tervezi Engels is, akinek Magyarország „ma már sokkal inkább tűnik nyugatinak”, mint a migráció és a polkorrektség miatt lakhatatlanná lett Belgium.