Ismét utcára vonult több tízezer ember vasárnap este Románia több nagyvárosában a kormány által tervezett igazságügyi reform, valamint az adótörvény átfogó módosítása ellen tiltakozva, írja az MTI.

A román kormánnyal szemben kritikus média szerint a tüntetők száma országszerte meghaladta a 40 ezret, Bukarestben mintegy 20 ezren tüntettek. Legutóbb november 5-én vonultak utcára nagy létszámban szintén az igazságügyi reformtervezet ellen. A tüntetők attól tartanak, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikai befolyás alá vonja az igazságszolgáltatást, hogy a korrupcióval gyanúsított vezetőik megússzák a felelősségre vonást.

A vasárnap esti megmozdulást a nagy szakszervezeti tömörülések is támogatták. Ők ellenzik, hogy a kormány az alkalmazottakra akarja hárítani teljes mértékben a társadalombiztosítási járulékokat. Tüntetések voltak Kolozsváron, Jászvásáron (Iasi), Konstancán, Nagyszebenben és Craiován is. Nagyszebenben mintegy 7 ezren, Brassóban 5 ezren tüntettek.

A bukaresti tiltakozó akció a kormány épülete előtt kezdődött, onnan a tömeg a parlamenthez vonult, de az alkotmánybíróságnál és az igazságügyi minisztériumnál is tiltakoztak. A román média szerint a mostani akcióban többen vettek részt, mint november 5-én.

A politikusok közül Dacian Ciolos volt miniszterelnököt lehetett látni a tömegben. A mostani tüntetésnek is az egyik fő jelszava az volt, hogy "Nem vagyunk tolvaj nemzet!", a szervezők ezzel a felhívással hirdették meg a megmozdulást.

A román szociálliberális kormánykoalíció december közepéig akarja elfogadni az igazságszolgáltatás működését szabályozó több törvény módosítását. Az igazságszolgáltatás szakmai szervezetének számító Legfelsőbb Bírói Tanács, valamint a legfőbb ügyészség és a korrupcióellenes ügyészség egyaránt ellenzi a módosításokat.

A kormánykoalíció arra hivatkozik, hogy a hatályos büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárási törvény több mint ötven cikkelye alkotmányellenes, ezért nem tűr halasztást a jogszabályok módosítása. A kormánykoalíció egyebek mellett szigorúbb feltételeket szabna a bírói és ügyészi pálya elkezdéséhez, felelősségre vonhatóvá tenné a bírákat, illetve korlátozni akarja az államelnöknek a vezető ügyészek és a legfelsőbb bíróság vezetői kinevezésében játszott szerepét.

Az adótörvény átfogó módosítása révén a nyugdíj- és az egészségügyi járulékot teljes mértékben az alkalmazottakra hárítják, ugyanakkor a személyi jövedelemadót hat százalékponttal 10 százalékra mérsékelik. A szakszervezetek attól tartanak, hogy a dolgozók nettó bére csökkenni fog a változtatások következtében.