A francia elnök is inti Donald Trumpot attól, hogy egyoldalúan elismerje Jeruzsálemet Izrael fővárosaként – írta kedd hajnalban a BBC. Emmanuel Macron leszögezte az amerikai elnöknek, hogy szerinte a vitatott státuszú város helyzetét Izrael és a palesztin hatóságok közti tárgyalásnak kell eldöntenie.

A rettentő bonyolult, és rettentő közel-keleti probléma lényege, hogy Izrael Jeruzsálemet a saját "egységes és oszthatatlan" fővárosának tartja, vezető állami intézményeit is egytől-egyig oda telepítette. Csakhogy közben a világ talán legfontosabb vallási gócpontjának számító várost a palesztinok is sajátjuknak tartják, és a nemzetközi jog az 1967-ben megszállt Kelet-Jeruzsálem tekintetében igazat is ad nekik. Az 1993-as békemegállapodás ráadásul nem terjedt ki a város státuszának tisztázására, csak előírta az izraeli és palesztin feleknek az erről szóló tárgyalások folytatását.

Izrael nagyon szeretné, ha nem csak a saját intézményei, hanem a külföldi képviseletek is Jeruzsálembe költöznének - ezzel ugyanis hallgatólagosan elismernék jogigényét a városra. Ezzel a szándékkal azonban mindenki tisztában van, ezért az Izraellel diplomáciai kapcsolatot fenntartó országok Tel Avivban tartanak fent követséget, Jeruzsálemben pedig csak konzulátust vagy speciális "jeruzsálemi" képviseletet.

Az izraeli diplomáciai nyomás első számú célpontja az Egyesült Államok, ahol a Kongresszus 1995-ben hozott is egy határozatot arról, hogy a követséget el kell költöztetni Jeruzsálembe. Ezt a határozatot azonban a békesség kedvéért azóta minden elnök automatikusan felfüggeszti. Trump azonban már kampányában (Bill Clintonhoz és George W. Bushhoz hasonlóan) ígéretet tett arra, hogy ő nem fogja követni ezt a gyakorlatot, és bár elsőre azért aláírta a halasztást, hétvégén a sajtón keresztül kiszivárgott, hogy hétfőn már nem halogatja tovább a költözést.

Ha valóban így tenne, annak beláthatatlan következményei lehetnek - a "beláthatatlan" tényleg beláthatatlan, egy pár hét alatt elülő morgolódástól egy véres intifádáig minden elképzelhető. Jeruzsálem fővárosként való elismerése ugyanis nem csak magáról Jeruzsálemről szólna, hanem arról is, hogy az 1967 óta zajló izraeli telepesmozgalom legalizálásáról is, melynek révén mára tucatnyi enklávé nőtt ki a város palesztin részei körül, mintegy 200 ezer zsidó lakossal. És ha az ügyből hiányzott volna még egy csavar: Jeruzsálem státuszának tisztázása tulajdonképpen a Trumppal nagy barátságban lévő Netanjahu-kormányzatnak sem igazán érdeke. Hiszen az iszlám világ számára provokatív döntéssel kockára tenné az utóbbi években javuló arab kapcsolatokat.

A Fehér Ház egyelőre nem sietett a helyzet tisztázására, Hogan Gidley szóvivő rejtélyesen csak annyit mondott, hogy

Az elnök álláspontja a kezdetektől fogva világos: Az nem kérdés, hogy a követség költözik, csak az, hogy mikor.

Borítókép: Macron és Trump Párizsban, november 27-én. Fotó: AFP