A hidegháború óta nem látott méreteket ölt a nemzetközi fegyverkezés: a neves haditechnikai elemzőcég, a Jane's hétfőn publikált éves összesítése szerint
Ami keddi árfolyam szerint 434 billió 102 milliárd forintot ér. Ezzel 2017 már sorozatban az ötödik év, amikor a világ katonai kiadásai nőttek. Ráadásul a tendencia 2018-ban is folytatódik; a Jane's szerint jövőre 3,3 százalékos növekedés várható. Ezért leginkább a világ katonai kiadásainak 40 százalékát, 642,9 milliárd dollárt költő Egyesült Államok a felelős, melynek 2018-as katonai költségvetése akár a 700 milliárd dollárt is elérheti.
A katonai kiadások a legnagyobb mértékben a Baltikumban növekedtek, ahol Észtország, Lettország és Litvánia az orosz politikai-katonai fenyegetés árnyékában nem akarja teljes mértékben NATO-szövetségeseire bízni magát, ezért 2014, az ukrajnai orosz agresszió óta
És idén is ők produkálták a legnagyobb növekedést – a kiadástöbblet legnagyobb részét a páncélos-beszerzések tették ki. Egyébként több NATO-tag is kezdi végre komolyan venni azt a vállalást, ami a katonai kiadásokat az adott ország GDP-jének 2 százalékában határozza meg. A Jane's szerint 2018-ban a 29-ből 9 tagállam kiadása lépi majd át ezt a mágikus küszöböt – Magyarország nem lesz közöttük. A legtöbb NATO-tagállam egyébként a 2008-as válság után visszavágta a katonai kiadásait, de 2015 óta megint tapasztalható egy lassú – idén a tavalyihoz képest 1,3 százalékos – növekedés.
A Közel-Keleten a 2016-os stagnálás után idén Szaúd-Arábia – részben lobbicélzatú – megabeszerzései megdobták a 2010-es években őrületes fegyverkezési versenyt produkáló régió katonai kiadásait. Az utóbbi években meglehetősen agresszív külpolitikát folytató királyság idén 50,9 milliárd dollárt költött haderejére, csaknem négyszeresét legnagyobb vallási-politikai riválisának, a síita Iránnak. A Szíriától Irakon át Jemenig a régió jelentősebb konfliktusaiban érdekelt Teherán egyébként szintén jelentősen növelte katonai kiadásait, a tavalyi 13,7 milliárd dollárról 16,3 milliárd dollárra. Közben az Irán által közvetlenül és közvetve (a libanoni Hezbollah terrorszervezeten keresztül) is fenyegetett Izrael is növelte a katonai kiadásokat; a tavalyi 14,2 milliárd után idén kereken 15 milliárd dollárt fordított a Közel-Kelet legerősebb hadseregére.
De ahogy arra a Jane's elemzője, Craig Caffrey rámutatott, már önmagában az a tény is figyelemre méltó, hogy miközben az arab országok az alacsony olajárak miatt igyekeznek visszafogni a kiadásaikat, a katonai költségvetéshez sehol nem nyúltak hozzá.
Az orosz katonai költségvetésre is rányomta a bélyegét az alacsony olajár, az igen egészségtelen szerkezetű (főképp nyersanyag-exporton alapuló) bevételekből gazdálkodó Kreml a 2015-ös, rekordmagas katonai kiadásait 2017-re 10 százalékkal volt kénytelen csökkenteni. Ráadásul a háborúit gondosan kalibráló Oroszország 2018-ban várhatóan még az idei 47 milliárd dollárból is lefarag majd 8 százalékot, és alig 43,1 milliárd dollárnyi rubelt fog költeni a hadseregére. A Jane's prognózisa szerint a megszorítások lelassíthatják az átfogó haderőreformot is.
Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceáni régióban a katonai kiadások növekedésének üteme idén lelassult – itt a trend elsősorban a második legnagyobb, 192,5 milliárd dolláros katonai költségvetéssel rendelkező Kínán, illetve a 2017-es költségvetésében 53,5 milliárd dollárnyi katonai kiadással számoló Indián múlik. Csakhogy Kína jövőre 6 százalékkal, 203,3 milliárd dollárnyira növeli majd a katonai költségvetését. A növekedés mögött ráadásul egy sor fontos haditechnikai fejlesztés áll; a lopakodó harci gépek, hadihajók, rakétarendszerek mind arra utalnak, hogy nem fog csökkenni sem az évek óta tartó nyomulás a Dél-Kínai tengeren, sem pedig a Tajvanra nehezedő nyomás.
(Borítókép: Orosz katonák tisztelegnek a 2015 Győzelem napi parádén Moszkvában - fotó: Sefa Karacan / Anadolu Agency / Getty Images Hungary)