Nem lehetséges előrehaladás Törökország európai uniós csatlakozásában a tavaly júliusi puccskísérlet utáni nagyszabású megtorlás és az emberi jogok helyzetével kapcsolatos aggodalmak miatt
ezt mondta Emmanuel Macron francia elnök Párizsban pénteken, miután az Élysée-palotában tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Macron a tárgyalások utáni közös sajtótájékoztatón azt mondta, "az Európai Unióval fenntartott kapcsolatokat illetően egyértelmű, hogy a legutóbbi fejlemények és döntések nem tesznek lehetővé előrehaladást a folyamatban." Csatlakozás helyett a francia elnök uniós "partnerséget" javasolt Ankara számára, hogy megőrizzék Törökország európai beágyazódását.
Macron azt is mondta, a demokratikus országoknak a terrorizmus elleni a harcukban is maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk a jogállamot, amivel nyilván arra utalt, hogy Törökországban a 2016 nyarán történt puccskísérlet utáni tisztogatásban diákok, tanárok, újságírók és hivatalnokok tömegeit börtönözték be és tartják még mindig őrizetben vádemelés nélkül. A francia elnök ugyanakkor "stratégiai fontosságúnak" és "minőséginek" nevezte a terrorellenes harc területén Törökországgal folytatott együttműködést.
Erdogan az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban azt mondta,
"Ez igencsak kimerít bennünket. Lehet, hogy döntésre kényszerít bennünket" - tette hozzá, de arra nem tért ki, konkrétan mire gondol. "Nem lehet állandóan európai uniós csatlakozásért könyörögni". A török elnök arról is beszélt, hogy a terrorizmus "nem magától terem", "kertészei" a vezércikkírók, véleményvezérek. "Ezek a kertészek azok, akiket az emberek gondolkodónak tekintenek. Az újságjaikban megjelenő vezércikkeikkel öntöznek. Egy napon pedig terroristaként jelennek meg az ember előtt". Mindezzel valószínűleg a rengeteg török és külföldi újságíró bebörtönzését próbálta igazolni az egyre autoriterebbre forduló elnök.
Miközben Erdogan elnök Párizsban tárgyalt, a török külügyminiszter, Mevlüt Cavusoglu a Berliner Morgenpost című lapban és a kiadóvállalat Funke médiacsoport többi újságjában közölt cikkében azt kéri, hogy a német és török kormány rendezze az elmúlt évben megromlott viszonyát.
Cavusoglu szerint kölcsönösen egyenrangú félként kellene elismernie egymást a német és török kormánynak, és a nyilvánosságon keresztüli üzengetés, a "megafon diplomácia" helyett vissza kell térni a kapcsolattartás bizalmas, adott esetben informális csatornáihoz. Az "újrakezdéshez" az is elengedhetetlen, hogy a "populista, egocentrikus és rövidtávú belpolitikai megfontolások" helyett egy pragmatikus megközelítés és a közös érdekek alapján építsék tovább a kapcsolatokat.
Angela Merkel német és Erdogan török kormánya közötti viszony is a törökországi puccskísérlet óta folyamatosan romlik, a német kormány szerint ugyanis a puccs utáni óriási letartóztatási hullámmal járó tisztogatással és az elnöki hatalom bebetonozásával
A tisztogatások során egyebek mellett kilenc német állampolgárt is bebörtönöztek, köztük a Die Welt hetilap törökországi tudósítóját, Deniz Yücelt, aki már több mint egy éve előzetes letartóztatásban van vádemelés nélkül. A konfliktusnak több fontos állomása is volt az elmúlt évben:
A német-török viszályról itt írtunk részletesebben. A török kormány szerint viszont most félre kellene tenni a nézeteltéréseket, mert a biztonságpolitikában, a kereskedelem és a befektetések, beruházások területén, az energiapolitikában és a menekültügyben kellene működnie a két országnak. Nem is beszélve a török EU-csatlakozási folyamatról, amelyben a külügyminiszter szerint "túl kell lendülni az utóbbi időszakot jellemző tétlenségen".
Cavusoglu azt is írta, tudja, hogy a német nyilvánosságot kiemelten foglalkoztatja a Törökországban fogságban tartott német állampolgárok ügye és azt ígérte, hogy a kormány az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása mellett mindent megtesz az eljárások gyorsításáért.
Berlinben visszafogottan reagáltak Ankara kezdeményezésére. Maria Adebahr külügyi szóvivő a kormányszóvivői tájékoztatón kedvező fejleménynek nevezte, hogy az utóbbi hetekben két német - egy emberi jogi aktivista és egy újságíró - visszanyerte szabadságát, de hét német állampolgárt még mindig fogságban tartanak a török hatóságok politikai okok miatt.