Donald Trump saját meggyőződése ellenére is alá fogja írni az iráni nukleáris egyezményben vállalt amerikai kötelezettségek fenntartását - értesült a Reuters.

A Barack Obama egyik fő külpolitikai prioritásának számító megállapodás 2015 tavaszán jött létre. Ebben Teherán vállalta a hadi célokra felhasználható programjainak leállítását, illetve lassítását, valamint elismerte a Nemzetközi Atomügynökség ellenőrzési jogát. Cserébe a nagyhatalmak - egyébként saját cégeiknek is sokmilliárdos piacot megnyitva - feloldották az Irán gazdaságát legjobban sújtó nemzetközi szankciókat, például az olajexport tilalmát és a külföldi bankbetétek befagyasztását. 

A republikánusok és Izrael hevesen kritizálták az egyezményt - nem is egészen alaptalanul -, de azt az elnök külpolitikai jogosítványai miatt a Kongresszus nem tudta megtorpedózni (technikailag ez úgy néz ki, hogy az elnök egy háromhavonta megújítandó vétóval akadályozta meg a Kongresszus semmítő határozatát).

Trump egyébként már a kampányában kijelentette, hogy első hivatali napján fel fogja bontani "ezt a nagyon hülye vezetők által, inkompetens módon tárgyalt" megállapodást, és azóta is minden fórumon ádázul támadja a "latorállam" Iránt.

Azonban a Fehér Ház külpolitikai realitásokkal - például azzal, hogy előnyösebb egy számon kérhető szerződés, mint egy számon kérhetetlen atomprogram - tisztában lévő biztonságpolitikai klikkje azonban Izraellel szemben is kitartott a nukleáris megállapodás mellett, és elérte, hogy Trump háromszor is megújítsa azt - még akkor is, ha legutóbb már csak úgy, mintha valójában nem is újította volna meg. 

A Reuters szerint Trump ismét csak elgondolkozott az elnöki vétó visszatartásán (amivel az egyezmény össze is omlana), és megint megismételte tanácsadóinak, hogy ez egy "rossz megállapodás". De végül úgy tűnik, sikerült azzal meggyőzni, hogy az Egyesült Államoknak bőven vannak egyéb szankciós eszközei is Iránnal szemben. Ezért a napokban a jelenleg is életben lévő korlátozásokon túl egy sor újabb intézkedés bejelentésére lehet számítani. 

Érdekes, hogy a Fehér Ház dodonai döntésével lényegében a csütörtökön megfogalmazott német tanácsot fogja követni; Sigmar Gabriel német külügyminiszter ugyanis arra biztatta az amerikai döntéshozókat, válasszák le a az iráni nukleáris megállapodást az Irán többi ténykedése (melyekről itt olvashat részletesen) miatt bevezetett/bevezetendő szankciótól.