Mihai Tudose román miniszterelnök óriási felháborodást keltett egy tévéinterjúban elhangzó mondatával, amellyel alaposan beletenyerelt a magyar–román viszonyba. Szijjártó Péter külügyminiszter be is kérette miatta a román nagykövetet. A román külügy pénteken késő délután erre annyit reagált, hogy szerintük nem volt magyarellenes Tudose kijelentése, amely a székelyföldi autonómia kapcsán úgy hangzott:
Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lobogni mellette a helyi felelősök is.
Miközben az ügy a két ország viszonyában, és a romániai magyar közösség szempontjából régen látott hullámokat keltett, a román sajtó és a román pártok azért annyira nem pörögtek rá a fellógatós mondatokra, csak miután már diplomáciai ügy lett belőle.
A Székelyföld autonómiájáról hallani sem akaró román miniszterelnök botrányos kijelentése egy telefonon adott interjúban hangzott el, amiről először az MTI azt írta, hogy rossz minőségű volt a felvétel, így egy rész nem volt egyértelműen kivehető. A romániai magyar lapok közül több először nem teljesen pontosan idézte Tudose szavait, végül a miniszterelnök beszédének leirata után ők is frissítették a cikküket a fenti, szó szerinti fordításra.
A legtöbb erdélyi és magyarországi lap, illetve párt is úgy értelmezte Tudose kijelentését, hogy akasztással fenyegette meg azokat az erdélyi magyarokat, akik székely zászlót tűznek ki székelyföldi intézményekre.
A pontos fordítás után a romániai magyar Krónika ugyan azt írta, hogy a helyi hatóságokra, rendvédelmi szervekre is utalhatott, de az biztos, hogy egy uniós ország miniszterelnöke emberek fellógatásáról nyilatkozott az erdélyi magyar pártok közös autonómiaköveteléseit kommentálva.
A romániai magyar pártok hamar elítélték Tudose kijelentését.
Tudose csütörtökön nem kért bocsánatot, hanem a Facebookján azt írta, hogy románként és kormányfőként elutasít bármiféle tárgyalást Románia valamely részének az autonómiájáról. Azt mondta, az autonómia sérti Románia alkotmányát, amely már az első paragrafusában biztosítja a román állam egységes és oszthatatlan voltát.
Erre Borboly Csaba, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke az alkotmány 6. cikkelyét idézte. Eszerint az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez.
Korábban megbocsáthatatlannak és primitívnek nevezték, a magyarországi pártok közül a Fidesz, az LMP, az MSZP és az Együtt is közleményben utasította el Tudose kijelentését, amit kérdésre Gyurcsány Ferenc DK-elnök is barbárnak, elfogadhatatlannak ítélt meg. A Jobbikos Szávay István egy kötéllel a nyakában ment a román nagykövetség elé sajtótájékoztatót tartani, és elítélni Tudose kijelentéseit, és a Momentum is azt írta közleményében, a román kormányfő kiiratkozott Európából.
Szijjártó Péter külügyminiszter péntek délelőtt jelentette be, hogy az ügy miatt bekérette a román nagykövetet, Marius Lazurcát. Szijjártó azt mondta, hogy Tudose egy nemzeti közösséget, annak képviselőit gyakorlatilag kivégzéssel fenyegette meg, ez pedig teljes mértékben elfogadhatatlan, méltatlan az európai értékekhez. Mint mondta, a nagykövet nyelvtani magyarázatot próbált adni a kijelentésre, de a külügy szerint ez nem nyelvtani kérdés, hanem sokkal fontosabb, és Tudosének kell minél előbb tisztáznia a helyzetet.
A bukaresti külügyminisztérium pénteken késő délután annyit reagált, hogy Tudose a Romániát egységes és oszthatatlan nemzetállamként meghatározó alkotmány betartásának szükségességére, a helyi és a központi hatóságok felelősségére hívta fel a figyelmet, de nyilatkozatának nem volt etnikai vonatkozása, és nem volt magyarellenes. A román külügyminisztérium úgy véli: az autonómiaigény nem tesz jót az etnikai harmóniának, és nem segíti a kétoldalú román-magyar kapcsolatok fejlesztését. Szerintük egy ilyen alkotmányellenes követelés hangoztatói tudatosan eltekintenek azoktól az intézkedésektől, amelyeket Románia hozott a nemzeti kisebbségek védelmében.
Tudose végzettségét tekintve jogász. Régóta politizál a szociáldemokrata PSD-ben (2000-ben lett először képviselő), de országos szerepet csak 2014 és 2015 között kapott, amikor gazdasági miniszter volt. 2015-ben a párt alelnöke lett. Ő is plágiumbotrányba keveredett, nem minden stimmelt a román hírszerzőszolgálat akadémiáján megvédett doktori dolgozatával. Plusz a román politikai körökben nagyon elterjedt szóbeszéd, hogy a SRI-hez (a titkosszolgálathoz) van bekötve. Közben viszont az SRI-t a PSD nyilvánvalóan nem ellenőrzi, az utóbbi fél évben folyamatosan a SRI túlhatalmát tematizálta a párt, mély államról, párhuzamos államról beszélt. Tudose és elődje is azért lehettek miniszterelnökök, mert a PSD-t vezető Liviu Dragnea pártelnököt korrupciós ügyei miatt az államfő nem nevezné ki.
Miközben a romániai magyar portálokon és Magyarországon is ekkora hullámokat keltett az ügy, feltűnő volt, hogy a román politikusok, legyenek azok kormánypártiak, vagy ellenzékiek, első körben nem kommentálták Tudose kijelentéseit, nem határolódtak el, és nem adtak ki közleményt sem. A román médiában pedig szinte alig számoltak be a miniszterelnök nyilatkozatáról, és az abból dagadó botrányról, amíg nem lett diplomáciai vetülete is az ügynek.
A magyarok felé a keménykedésnek voltak már korábban is előzményei, kampánycélokra minden további nélkül felhasználták a kérdést, az új pártot alapító Traian Băsescu volt elnöknek is voltak a 2016. decemberi kampányban pengeváltásai a magyar külüggyel, és Victor Ponta volt miniszterelnök is arról beszélt, hogy Székelyföld, mint entitás nem létezik a szemében, de hivatalban lévő kormányfő ilyen akasztásra utaló nyilatkozatot még nem tett korábban, mondta Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa.
Az egész ügy előzménye, hogy a héten az RMDSZ, az MPP és az EMNP közös állásfoglalást írt alá az erdélyi magyar autonómiaelképzelések összehangolásáról, és az egyik képviselő be akar nyújtani egy autonómia statútumot a parlamentben, ezekre reagáltatták a műsorban a román miniszterelnököt.
A találkozó után azt mondták, hogy az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó 1992-es kolozsvári nyilatkozat 25. évfordulója után szerették volna megerősíteni a magyar közösség autonómiaigényét.
Az RMDSZ-es Porcsalmi Tudoséra reagálva azt mondta, vagy félretájékoztatták, vagy semmit nem értett meg az RMDSZ javaslatából, hogy kezdődjön őszinte párbeszéd a románokkal az autonómiáról. Kiss szerint ezek a tárgyalások most elsősorban a magyar közösségnek, és a romániai magyar pártoknak szóltak, az viszont nem látszik egyelőre, hogy milyen stratégiával tudnák ezt elfogadtatni a román politikai elittel, és a románokkal.
Kiss szerint 2014-ben és 2016-ban is végeztek országos felmérést, előbb 88, majd 86 százalék utasította el a magyar autonómiát. A románok többségét irritálja a hivatalos, vagy nyilvános magyar nyelvhasználat kérdése is, miközben például a felmérések alapján a kettős állampolgárságot már egy éve is kétharmaduk elfogadta.
Tudosét nem lehetett korábban különösebben magyarellenesnek nevezni, ráadásul az RMDSZ a 2016. decemberi választás óta eltelt egy évben valójában parlamenti szövetségben állt kívülről a szociáldemokrata párt vezette koalícióval. A többi között például a büntetőjogi reform esetében is számítottak a romániai magyar párt támogatására, ami nélkül sokkal szűkebben lenne többségük a parlamentben.
Kiss szerint nem elképzelhetetlen, hogy a szociáldemokraták kifelé, a parlamenti együttműködést ellenzőknek is próbáltak volna üzenni, habár efféle durva kijelentésre nem volt még példa. Ehhez jön még hozzá, hogy Tudosétól korábban sem volt teljesen idegen más témában megbotránkoztató elszólás. Egyszer például arról beszélt, hogy bizonyos bűncselekmények esetén még a halálbüntetést is kevésnek tartaná, ezért sokan azt találgatták, hogy akkor kínzásra gondolt-e.
Most nem tudni, hogy mi marad ebből az eddigi együttműködésből, miután Kelemen Hunor Tudose lemondását követelte. A mostani politikai pártok közül a 2016-os választás előtt kormánypárt RMDSZ-nek nem nagyon van másik alternatívája a szociáldemokratákon kívül, amivel együttműködve érvényesíthetné érdekeit. Kiss szerint azonban ebben az egy évben ennek a kormányon kívüli együttműködésnek is kevés hozadéka volt magyar vonalon.
Az egész ügy a magyar-román országközi kapcsolatokra is hatással lehet, amiben volt valamiféle relatív normalizálódás az elmúlt évben, habár igazán látványos lépések nem történtek. Kiss szerint elméletben a szociáldemokraták bizonyos frakciói közelebb állnak Orbán Viktor és a V4-ek elképzeléseihez, mint a korábbi jobboldali vezetés, ami alatt elég fagyos lett a két ország viszonya. A szociáldemokratáktól sem áll távol az ebben az esetben „a globális karvalytőkével" azonosított sorosozás, valamint az EU-s intézmények és a neoliberlizmus elleni bírálatok. Klaus Iohannis elnök és a jobboldal bázisát adó városi középosztály inkább neoliberális populizmust képvisel, ők a korrupt politikai elit elleni harcot helyezik a középpontba.
A román külügy közleményében annyit írt, hogy reméli, hogy a román-magyar kapcsolatok a két ország közötti alapszerződés jogi és politikai pilléreire alapozva, a stratégiai partnerség, az európai értékek szellemében fognak fejlődni.