Napok óta tartanak a zavargások abban a Tunéziában, amit a Nyugat az elmúlt években szívesen emlegetett az arab térség bezzegországaként, hiszen itt nem járt katasztrofális következményekkel „az arab tavasz”, a társadalmi feszültségek nem robbantak hatalmasat és a vezetésnek jó a viszonya a nyugati hatalmakkal is. Ehhez képest az elmúlt napokban súlyos utcai összecsapásokról, zendülésként leírt eseményekről és tömeges letartóztatásokról érkeznek a hírek.

A legfrissebb hivatalos számok szerint már több mint 800 embert tartóztattak le. A magas szám miatt már az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága is aggodalmának adott hangot. A nyugati kritikákat Bedzsi Kaid esz-Szebszi tunéziai elnök ismerős módon azzal igyekszik lesöpörni, hogy egyoldalú beszámolóival a külföldi sajtó csak növeli a bizonytalanságot és rombolja a tunéziai országimázst – írja a BBC.

A demonstrációk apropóját éppen az elnök 2011-es hatalomra kerülésének és az ún. „jázminos forradalomnak” a 7. évfordulója adja. Az arab forradalmi hullám akkor Tunéziával kezdődött: miután az országot 1987 óta vezető Ben Ali elnök a tüntetéssorozat és az összecsapások után Szaúd-Arábiába menekült, mindenki a tunéziai demokráciát ünnepelte, a forradalmi hangulat pedig – hogy ez mennyire volt a Twitternek, a pánarab nyilvánosságnak és amerikai nemzetbiztonsági játszmáknak köszönhető, azóta is viták tárgya – nagyon gyorsan átterjedt a térség más országaira.

Hogy ez például Szíriában mihez vezetett, közismert, de Tunézia azóta is a térség viszonylag jómódú, és főleg stabil országának számít. Ehhez képest most éppen a gazdasági nehézségek miatt tört ki a balhé, miután bejelentették az idei adó- és áremelkedéseket. A közvetlen előzmények közé tartozik, hogy az IMF decemberben azt közölte, hogy Tunéziának azonnali intézkedéseket kell tennie a költségvetési hiány csökkentéséért.

A tüntetéssorozatban idáig hivatalosan 803 embert tartóztattak le. A biztonsági erők 97 tagja sérült meg. Azt, hogy a tüntetők közül hányan, nem hozták nyilvánosságra.

Az erő mellett a hatalom most reformígéretekkel igyekszik úrrá lenni a helyzeten. A friss bejelentés szerint a szegények helyzetén valamennyit könnyítő szociálpolitikai mellett egészségügyi és az ingatlanhelyzetet érintő intézkedéseket visznek a parlament elé.