Az Egyesült Államoknak egy éve nincs nagykövete Magyarországon, de ez a helyzet hamarosan változhat. A kormánypári Magyar Idők úgy értesült, hogy David Cornstein lehet az USA következő budapesti misszióvezetője. Ezek után Szijjártó Péter egy sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy az ideiglenes amerikai ügyvivő átadta a magyar külügynek a nagykövet kinevezéséhez szükséges kérelmet, amelyet a lehető leggyorsabban el fognak bírálni.
David Cornstein 78 éves, New York-i üzletember. A nagyszülei apai ágon Oroszországból, anyai ágon pedig Magyarországról érkeztek az Egyesült Államokba. Cornstein gyakorlatilag az egész életét a New York-i üzleti életben töltötte, számos tőzsdén jegyzett cégnek volt elnöke, vezérigazgatója. Vagyonát a szülei húszezer dolláros megtakarításából alapozta meg az ékszerkereskedelemben.
Az amerikai sajtóban mérsékelt republikánusnak írják le, a politikai nézeteiről nem sok minden derült ki eddig. Politikai tisztséghez akkor volt a legközelebb, amikor 2002-ben New York számvevőjének pályázott. A kampányát a Fidesz egykori spindoctora, Arthur Finkelstein segítette és Donald Trump is támogatta ezer dollárral.
A New York-i gazdasági-társasági életbe mélyen be van ágyazva, tagja például annak az 1904-ben alapított elitklubnak, amelynek Trump is. Feltehetőleg jó viszonyt ápol az elnökkel, hiszen nem korábbi diplomáciai eredményei (ilyenek ugyanis nincsenek neki) miatt érkezhet Budapestre, hanem politikai kinevezettről van szó. Ebben nincs különösebb újdonság, Colleen Bell is azért lett pár éve tévés producerből nagykövet, mert támogatásokat gyűjtött Obama kampányához.
December végén a State Departmenben (ez az amerikai külügyminisztérium) még nem lehetett tudni, ki lesz a budapesti nagykövet, ami szintén azt erősíti, hogy politikai kinevezésről van szó, Cornstein alkalmasságáról nem kérdezték meg a minisztériumi bürokratákat. Úgy tudjuk, hogy tavaly nyáron egy Kristina Perkin Davison nevű bankárról kérték ki informálisan néhány washingtoni magyar véleményét, ami jelzi azt is, hogy alapvetően Trump-közeli, New York-i üzleti körökből terveztek ideküldeni valakit.
Felmerülhet a kérdés, hogy Cornstein érkezése milyen hatással lehet a politikailag mélyponton lévő amerikai-magyar kapcsolatokra. Erre könnyű válaszolni, mivel önmagában semmilyen változás nem várható ettől. A diplomaták nem önálló aktorokként működnek kiküldetéseikkor, hanem hazájuk külpolitikai irányvonalait képviselik, minden esetben egyeztetve a külügyminisztériumaikkal. Legfeljebb valamivel gördülékenyebb kommunikáció várható az USA és Magyarország között diplomáciai szinten, ugyanakkor az is lényeges, hogy egy nagykövet milyen helyzetértékeléseket küld a fogadó országának politikai helyzetéről.
A személyes benyomásoknál azonban fontosabb, hogy Cornstein az amerikai érdekeket fogja képviselni Magyarországon, ezeknek pedig elsősorban gazdasági és katonai jellegűek. A magyar kormány részéről esetleg abban bízhatnak, hogy az amerikai nagykövetség kevesebbet foglalkozik majd a magyar belpolitikával, bár a Trump-kabinet egy éve alatt ez a vágy nem igazán vált valóra.
Bár Trump a beiktatását követően meghirdette az America First! politikáját, ez nem azt jelenti a gyakorlatban, hogy ne foglalkoznának más országok politikai helyzetével, vagy olyan absztrakt dolgokkal, mint a demokrácia és a szabadság. Január elején az iráni tömegtüntetéseket látva az elnök például arról írt egy bejegyzésben, hogy a nagyszerű iráni nép elnyomásban él, éheznek az élelemre és a szabadságra, a hatalom viszont az emberi jogoktól is megfosztja őket. Sorait azzal zárta, hogy itt az idő a változásra.
Hozzánk közelebbi példa, hogy november végén az amerikai külügyminisztérium egy közel 200 millió forintos pályázatot jelentetett meg, amellyel a független magyar vidéki sajtót kívánják támogatni. Néhány nappal korábban az ideiglenes ügyvivő arról beszélt, hogy riasztó fejleményeket látnak a magyar sajtópiacon, a kormány kézi vezérléssel irányítja az általa felvásárolt, bekebelezett médiát. A magyar kormány örülne, ha az amerikai külügy azonnal felfüggesztené a novemberben meghirdetett pályázatot, mert mint Szijjártó mondta a hét elején Washingtonban, a kormány azt beavatkozásként értékelte.
Pár hónappal korábban is kapott egy komoly pofont a magyar kormány a Trump-kabinettől. Az USA külügyminisztériuma májusban egy közleményben szólította fel a magyar kormányt a CEU-t érintő jogszabály felfüggesztésére, és arra, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat az egyetem vezetésével. A közleményben kiemelték, hogy a lex CEU diszkriminatív, fenyegeti az akadémiai szabadságot és a függetlenséget.
Kommentelnéd? Kibeszélhteed a cikket az Index most indult Facebook-csoportjában!