Az Egyesült Államokban a szenátus nem szavazta meg a szombat hajnali határidőig a kormányzati hivatalok és ügynökségek munkájának finanszírozását biztosító törvényt, ezért éppen egy évvel Donald Trump beiktatása után leállt az amerikai kormányzat. A szövetségi intézmények ilyen esetekben egészen addig működésképtelenül állnak, amíg a kongresszusban nem sikerül közös nevezőre jutni a költségvetés ügyében. De mivel is jár ez pontosan ez államigazgatás és a lakosság számára?
A kongresszusnak helyi idő szerint pénteken éjfélig kellett volna elfogadnia a kormányzat működéséhez szükséges finanszírozást. A vita az utolsó pillanatban arról zajlott, hogy ideiglenesen meghosszabbítják-e a kormányzat finanszírozását. A képviselőházban elfogadott javaslat ezt február 16-ig biztosította volna, azonban a százfős szenátusban a republikánusoknak csak 51 fős többségük van, és nem sikerült 60 támogató szavazatot szerezniük.
A demokraták csak egy néhány napos hosszabbításban lettek volna benne, míg a republikánusok közül Lindsey Graham szenátor február 8-ig biztosította volna a kormányzat működését. A republikánusok szenátusi vezetője, Mitch McConnell azt mondta, hogy a határidő lejárta után most megpróbálja majd a február 8-i időpontot szavazásra tűzni. Több demokrata szerint a leállás így valószínűleg nem fog tovább tartani a következő hét első felénél, és addig valamilyen egyezségre jutnak, de biztosat nem tudni.
Nem példa nélküli az ilyen kormányleállás az Egyesült Államokban. 1978-ban 18 napig tartott, Bill Clinton alatt viszont 1995-ben két részletben összesen 27 napra is leállt a kormányzat, mielőtt 1996-ban egy újabb shutdown következett. Legutóbb 2013-ban volt ilyen, miután a két párt nem tudott megegyezni a költségvetés alapjairól. Akkor 16 napig álltak bénultan a szövetségi intézmények. A CNN szerint azonban annyiból kivételes a mostani helyzet, hogy az elmúlt évtizedekben ez az első, aminél a kongresszus mindkét házát és az elnököt is ugyanaz a párt adja.
A republikánusok és a Fehér Ház is a demokratákat okolta a kialakult patthelyzetért, akik viszont az elnökre hárították a felelősséget. A kialakult kakaskodásban Trump és a republikánusok a szenátusi demokraták New York-i vezetőjéről elnevezve „Schumer leállásról" beszéltek, aki viszont azzal vágott vissza, hogy valójában „Trump leállásról" van szó. Trump egyébként meghívta pénteken Schumert egy utolsó egyeztetésre a Fehér Házba, de végül nem jutottak közös nevezőre.
Az egész alapja az, hogy a kormányzat leállásának fenyegetése mellett a szavazáshoz közeledve mindkét párt – és az egyenletben sokszor külön is szereplő elnök – próbál a végsőkig kitartani, hogy neki fontos elemek is bekerüljenek, vagy benne maradjanak a költségvetésben. 2013-ban például az egyik sarkalatos pont az volt, hogy a republikánusok hozzá akartak nyúlni az Obamacare költségeihez.
Az egyik vita most arról ment, hogy Trump szeptemberben bejelentette, hogy véget vet annak a Barack Obama által bevezetett programnak (DACA), ami a gyermekként, szüleikkel érkezett nagyjából 700 ezer illegális bevándorlónak ideiglenes jogi státuszt biztosított. Trump márciusig adott időt a kongresszusnak, hogy előálljon a DACA helyett egy új törvényjavaslattal a helyzet rendezéséhez, aztán decemberben azt mondta, akkor marad a program, ha megépül egyik fő kampányígérete, a mexikói határra tervezett fal, aminek költségeit a kongresszusnak is jóvá kellene hagynia. A demokraták a program teljes körű meghosszabbítását akarták elérni.
A határidőhöz közeledve másfél hete arról a kongresszusi javaslatról is tartottak megbeszélést a Fehér Házban, hogy vissza kellene állítani a természeti katasztrófák, járványok vagy háborúk sújtotta országokból érkezőknek nyújtott átmenetileg védett státuszt, cserébe viszont a republikánusok azt akarták, hogy a demokraták szavazzanak meg másfél milliárd dollárt a mexikói fal első ütemének megvalósítására. Egy másik, kétpárti felvetés szerint a vízumlottó kedvezményezettjeinek számát 50 százalékkal kéne csökkenteni, de közben előnyben kéne részesíteni a rendszerbe már bekerült országokat.
Ez volt az a megbeszélés, amin Trump állítólag arról panaszkodott, hogy az Egyesült Államok „szarfészek országokból" enged be bevándorlókat, és azt mondta, hogy a gyermekként érkezett illegális bevándorlók helyzetének rendezésére tervezett törvényhozási javaslattal sem volt elégedett.
A demokraták szerint közel volt a kétpárti kompromisszumos javaslat, csak Trump behúzta a kéziféket, míg a republikánusok érvelése szerint a demokraták az illegális bevándorlók védelme érdekében még a kormányzati leállást is kockáztatták. A befeszülésnek mindkét oldalon az is az egyik oka, hogy 2018-ban félidős választások lesznek novemberben – viszont közben egyik párt sem akar felelősnek tűnni, miközben előszeretettel mutogatna a másikra egy leállásért.
A Washington Post-ABC hét végén készített felmérése szerint az amerikai 48 százaléka Trumpot és a republikánusokat okolja a kialakult helyzetért, míg 28 százalék tartja a demokratákat felelősnek. 18 százalék szerint viszont mindkét oldal sáros. Azonban ettől még a leállás politikai szempontból nagyon nem jön jól annak a tíz demokrata szenátornak, akik alapvetően republikánus, Trump által az elnökválasztáson megnyert államokban próbálják megvédeni széküket novemberben.
Az egész kifutása nyilván attól is függ, hogy mennyi ideig tart majd a leállás, és ez mennyiben érinti ténylegesen az embereket. Most hétvége jön, ezért a többség csak hétfőn fog szembesülni a helyzettel, ha addig nem jutnak valamilyen megoldásra a törvényhozók. A kongresszusi nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy legalábbis az ideiglenes hosszabbításról dönthetnek már a hét elején, hogy aztán legyen idő a további tárgyalásokra.
Szombat reggel viszont megtörtént a kormányzat leállása, aminek különböző hatásai vannak. (A 2013-as leállás idején kint élő olvasóink írtak arról, mit jelentett ez több mint két héten át az amerikai mindennapokban.) Ilyenkor a szövetségi állam alkalmazottainak többségét gyakorlatilag kényszerszabadságra küldik, ha a hétvége folyamán nem oldódik meg a helyzet, nekik hétfőn nem kell bemenniük dolgozni. Ez minden, nem létfontosságúnak tekintett hivatalban és részlegen így lesz, vagyis például az útlevélirodák és a kisvállalkozások hiteleinek kifizetéséért felelős állami ügynökségek sem működnek majd. A lakhatási, környezeti, oktatási, kereskedelmi ügyekért felelős hivatali részlegek dolgozóinak túlnyomó része szintén otthon marad hétfőn.
Az ezekben a hivatalokban dolgozók munkabérét ilyenkor a korábbi leállások után visszamenőleg kifizették. A 2013-as leállás csúcsán összesen napi 850 ezer ember nem dolgozott a törvényhozásban kialakult patthelyzet miatt. Ők a költségvetési iroda közlése szerint 2 milliárd dollárnyi fizetést kaptak meg visszamenőleg. Ekkor Donald Trump tévényilatkozatában még az akkori elnököt, Barack Obamát állította be felelősnek a kialakult helyzetért és a veszteségért. „Fentről származik a probléma, fent is kell rá megoldást találni" – nyilatkozta a Fox Newsnak.
A Fehér Ház tájékoztatása szerint az elnöki hivatal 1056 alkalmazottját is szabadságolták, de 659-en tovább dolgoznak, mert az ő munkájukat nélkülözhetetlennek ítélték – írja a CNN. Az elnöki hivatali dolgozók mindegyikének fel kell vennie a munkát hétfőn, de a szabadságra küldöttek csak a leállítási folyamatban vehetnek részt (például beállíthatják az automatikus válaszemaileket), és maximum 4 óra után haza kell menniük.
Mivel a katonaságot létfontosságúként tartják számon, a hadsereg kötelékében állóknak továbbra is végezniük kell a dolgukat, viszont munkabért nem folyósítanak nekik a leállás ideje alatt. Múltbeli tapasztalatok alapján egy leállás akár hetekig is eltarthat, ilyenkor összesen mintegy 1,3 millió katona marad fizetség nélkül erre az időszakra (normál esetben február 1-jén kapnák meg a bérüket).
A hivatásos katonák mellett sok, a Védelmi Minisztérium alá tartozó alkalmazott is dolgozni fog a leállástól függetlenül, de azért nem mindenki, a katonai kiképzőiskolák oktatói például szabadságolják.
Az elnökválasztásra gyakorolt orosz befolyás kivizsgálásáért felelős különleges ügyészség viszont folytatja a munkát az igazságügyi minisztérium tájékoztatása szerint.
Bezár viszont egy rakás, szövetségi fenntartású kulturális intézmény, nemzeti park, múzeum és állatkert. A pandarajongóknak rossz hír, hogy a Smithsonian's Nemzeti Állatkert népszerű pandakameráit kikapcsolják a leállás idejére. Az állatkert a hétvégén még látogatható, hétfőn azonban bezárják.
A fegyvertartási engedélyek kiadásáért felelős hivatal is felfüggeszti működését, így az engedélyt kérvényezőknek jócskán meghosszabbodhat a várakozási ideje. A posta viszont ugyanúgy működik majd, csakúgy mint a legfontosabb szociális intézmények, a légiirányítás, és a közlekedési hatóság.
2013-ban a leállás Washington DC lakóit érintette a leginkább, most azonban Muriel Bowser polgármester közölte, hogy a városban zavartalanul fenntartják a megszokott szolgáltatásokat. A National Mall (az Independence Avenue és a Constitution Avenue között, a Capitoliumtól a Lincoln-emlékműig húzódó látványosság) is üzemelni fog Bowser tervei szerint. Bár elméletileg ez a szövetségi Natinal Park Service fennhatósága alatt áll, a városi önkormányzat a szükséges időre kész átvenni a legfontosabb feladatokat, mint például a szemétszállítás.