Az osztrák környezetvédelmi minisztérium hétfőn bejelentette, Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságnak a paksi atomerőmű bővítése ellen – írja a Die Presse.
Az Európai Bizottság rossz üzenetet küld az energiapolitikában azzal, ha habozás nélkül jóváhagyja az atomerőmű építéséhez nyújtandó támogatást.
– szólt a tárca indoklása, erre hivatkozva kérik a bíróságot, hogy semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát, mellyel jóváhagyták a bővítést.
A bizottság 2014 novemberében kezdte vizsgálni a paksi atomerőmű-bővítés állami támogatását, végül tavaly ősszel jóváhagyta az orosz hitellel megvalósuló projektet.
Nincs kizárva, hogy ez a téma is előkerül majd január 30-án, mikor Orbán Viktor először találkozik Sebastian Kurz nemrég hivatalba lépett kancellárral, így a családtámogatások mellett újabb kemény téma merült fel, ami mindenképpen érdekes annak fényében, hogy Orbán örömmel fogadta a politikus győzelmét.
Nem ez az első eset egyébként, hogy Ausztria egy atomerőmű miatt lépéseket tesz, elég csak a temelíni atomerőmű ügyére gondolni. Az osztrák határtól mintegy hatvan kilométerre lévő temelíni atomerőművet 1986-ban szovjet mintára kezdték el építeni, később azonban egy amerikai cég fejezte be, az egyik alapvető problémája pedig éppen az volt, hogy a keleti és a nyugati technológia nehezen volt összeegyeztethető.
Az is kiütközött akkor, hogy az osztrákok az esetleges veszélyek, a környezetvédelmi megfontolások miatt már 1978-ban népszavazáson állíttatták le a zwentendorfi atomerőmű üzembe helyezését, azóta pedig törvény is tiltja a nukleáris energia felhasználását az országban.
Ugyan az erőmű utána tovább tudott működni, később is volt konfrontáció a csehek és az osztrákok között, 2004-ben azért bírálták a temelíni vezetést, mert álláspontjuk szerint későn szóltak arról, hogy radioaktív víz szivárog az erőműből.
Nem meglepő, hogy a közismerten több évtizede antinukleáris álláspontot képviselő osztrák állam elvi, politikai alapon vitatja az Európai Bizottság határozatát.
– áll a Miniszterelnökség által délután kiadott közleményben, ahol megjegyezték azt is, hogy Ausztria már 2016 februárjában is betámadta a projektet Brüsszelben, ahol ezeket a megjegyzéseket is értelmezve és értékelve is arra jutott 2017 tavaszán az Európai Bizottság, hogy jóváhagyja a bővítést.
Azt is leszögezik, hogy az uniós alapszerződések értelmében minden tagállamnak joga van arra, hogy meghatározza saját energiamixét, ennek alapja az egyes országok természeti adottságainak különbözősége. Mint írták, átláthatóan jártak el a bővítéssel kapcsolatban, az osztrákok illetékes és a lakosság is minden információhoz hozzáfér a két ország közti intenzív párbeszédnek és a két ország között 1987 óta van érvényben bilaterális egyezménynek köszönhetően.
Arra is kitértek, hogy az ENSZ Espooi Egyezmény titkársága jó gyakorlatnak minősítette a Paks II. beruházás környezeti hatásvizsgálati eljárását, és ugyanígy tett az ENSZ alatt működő, bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is. Megjegyezték, a bírósági eljárás megindítása nincs hatással a brüsszeli jóváhagyásra, az osztrák kereset nem bír halasztó hatállyal, a Paks II. projekt munkálatai zavartalanul folynak tovább.
A paksi atomerőmű a garanciája annak, hogy a magyar lakosság és vállalkozások áramellátása hosszútávon is olcsó, kiszámítható, és biztonságos legyen, így a Magyar Kormány továbbra is kitart a paksi kapacitásfenntartás mellett, amely az EU, a magyar és nemzetközi hatóságok teljes kontrollja és engedélye mellett zajlik.