Nagy politikai nyomás nehezedik a német kormányra, hogy azonnal függessze fel a Törökországba irányuló fegyverexportot, miután a török hadsereg a német fegyvereket a szíriai kurdok ellen veti be.

A német sajtó a múlt héten megszellőztette, hogy Berlin rábólintott a török felkérésre, mely a Leopard 2-es harckocsik korszerűsítésére kérte volna fel a Rheinmetall konszernt – a török hadsereg elsősorban az aknák és házkészítésű robbanószerkezetek (IED) elleni védelmen szeretne javítani. 

A megállapodásról a BBC tudósítása szerint a német kormány abban a tudatban tárgyalt, hogy a fejlesztések az Iszlám Állam elleni harcra való készülés jegyében történnek, a politikai felháborodás pedig akkor horgadt fel, amikor kiderült, hogy a Leopardokat a kurdok elleni afrini offenzívában is bevetik. Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke kerek-perec elutasította a fejlesztés ötletét, és az afrini "Olajág Hadművelet"-tet is éles kritikával illette, mondván, 

ez egy törvénytelen, a nemzetközi joggal ellentétes, és az Iszlám Állam elleni harcot hátráltató lépés

Sigmar Gabriel szociáldemokrata német külügyminiszter pedig felhívta török kollégáját, hogy telefonon szögezze le nemtetszését az agresszió miatt. 

A német harckocsik kurdok ellen való felhasználása miatti háborgás egyébként nem kissé álszent dolog, hiszen évek óta teljesen nyilvánvaló, hogy Törökország sokkal komolyabb fenyegetésként tekint a szíriai kurdokra, mint az Iszlám Államra. És bár tény, hogy 2016-ban Recep Tayyip Erdoğan a Kalifátus rovására hasított ki egy török befolyási övezetet Észak-Aleppóban, sosem rejtette véka alá, hogy fő célja a terroristának tekintett kurd Népi Védelmi Egységek "összezúzása". 

Az afrini harcokban a törökök és a velük szövetséges helyi arab milíciák eddig 260 kurddal végeztek, de a támadók is komoly veszteségeket szenvedtek - ebből a török hadsereg 7-8 embert ismert el szerdán. A harcok miatt máris 5000 ember vált földönfutóvá vagy kényszerült otthona elhagyására.