A Spiegel Online a Stop Soros elnevezésű törvényjavaslat-csomaggal kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal szerdán. A Zaklatások a menekültek segítői ellen című írásában - amit az MTI szemlézett - Keno Verseck azt írta, a magyar kormány súlyos csapást mér a jogállamra, mivel a tervezett új törvény lehetőséget ad arra, hogy
visszaéljenek vele és megbéklyózzák a civil szervezeteket, de akár még a szabad sajtót is.
A szerző szerint a kormány ismét Soros György ellen lép fel, aki a magyar miniszterelnök szerint egy, a muzulmán vallású illegális migránsok összefogásával megszervezett invázió révén fel akarja számolni Európa keresztény jellegét és az európai nemzetek etnikai-kulturális önazonosságát, ezért tervét keresztül kell húzni. Azonban az új törvényalkotási kezdeményezés valójában még többről szól, alkalmas arra, hogy korlátozza a hatalom utolsó működő ellenőrző tényezőjét jelentő civil szervezetek munkáját.
Mint a német lap írta, a tervezetben szerepel számos igen átfogó, vagy bizonytalan tartalmú előírás, így például nem határozza meg az illegális migráció és a külföldi anyagi támogatás fogalmát. Így akár azt is meg lehet tenni, hogy nemkívánatosnak minősítenek bárkit, aki némi adománnyal támogatott valamely civil szervezetet, és megvonják a közhasznú státuszt és a pénzügyi kedvezményeket gyakorlatilag az összes olyan civil szervezettől, amely számottevő támogatást kap külföldről.
Az Európai Unió keleti tagországai, a jogállamisági bírálatok ellenére politikai befolyásuk növelésére szeretnék felhasználni gazdasági fellendülésüket, ugyanis a szocialista blokk több egykori tagja is a kontinens élmezőnyében van a bővülés tekintetében - írta szerdán a Politico, amit szintén az MTI szemlézett.
A brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy tavaly Románia gazdasága növekedett leggyorsabban az EU-ban, de Lengyelország, Csehország és Magyarország is nagyobb bővülést tudott felmutatni mint a főbb nyugat-európai országok. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén tizenkét uniós tagállamban fogja meghaladni a gazdasági növekedés üteme a 3 százalékot, és ezek közül kilenc a volt szocialista országok közül kerül ki. A jelek szerint ez arra sarkallja a keleti tagállamok vezetőit, hogy nagyobb beleszólást követeljenek maguknak az Európai Unióban.
A szerző ironikusnak nevezte, hogy a keleti fellendülés jórészt az euróövezet válságból való kilábalásának köszönhető, mert annak nyomán fokozódhatott a nyugatra irányuló kelet- és közép-európai kivitel, az infrastruktúra-fejlesztési beruházások ezen tagállamokban ráadásul még mindig nagyban függenek az EU kohéziós forrásaitól.
Mint írták, a magyar állampolgároknak átlagosan napi 0,31 eurójukba kerül az Európai Unió fenntartása, de közben fejenként 0,99 euró jut rájuk naponta az uniós strukturális és beruházási alapokból. Ennek ellenére azonban több térségbeli vezető is kisebbíteni próbálja az uniós támogatási források jelentőségét országuk jövőbeli növekedése szempontjából, azt állítva, nem okozna akkora károkat, ha hirtelen megszűnnének ezek az alapok, a fellendülés ugyanis a hazai politika eredménye.