Négy és fél évnyi vizsgálat után bebizonyosodott:
2013-ban tényleg Bassár el-Aszad csapatai öltek meg szaringázzal több száz embert.
Ezt a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) kedden publikált vizsgálata állapította meg. A laborvizsgálat a szíriai kormány megsemmisítésre beszolgáltatott vegyifegyver-készletéből vett mintát hasonlította össze a 2013. augusztus 21-i támadás helyszínén, a Damaszkuszhoz közeli Gútában vett helyi mintákkal. A laboratóriumi tesztek során olyan jellegzetes jegyeket - hexamint és egy speciális fluorofoszfátot - mutattak ki a Kelet-Gútából érkező mintákban, amelyek egyértelműen a szíriai kormányhoz kapcsolják őket. Az egyik szakértő szerint
A 2013-as kelet-gútai támadásból származó minták, valamint a szíriai vegyifegyver-készletből vett vegyi anyagok közötti egyezés egy DNS-tesztnek felel meg, azaz egyértelmű bizonyíték.
A hexamin különösen beszédes jegy, mert egy olyan vegyi anyagról van szó, amelyet kifejezetten a szíriai hadsereg használ a szarin előállításához.
Ráadásul a szíriai kormány nemcsak a damaszkuszi külvárosban elkövetett támadásért tehető felelőssé. Ugyanezek a jellegzetességek fedezhetőek fel azokban a mintákban, amelyek a 2017. április 4-én Hán Sejkúnban, valamint 2013 márciusában Hán al-Asszalban végrehajtott ideggáz-támadás helyszínéről származnak.
Ugyanezeken a teszteredményeken alapult az OPCW és az ENSZ közös nyomozócsoportjának októberi jelentése. Ebben azt állították, hogy a szíriai rezsim felelős a több tucat halálos áldozatot követelő Hán Sejkún-i támadásért. A kelet-gútai eredményeket azért nem tették közzé októberben, mert nem volt rá felhatalmazásuk.
A vizsgálat eredményét nem fogadja el sem a szír rezsim, sem annak régi patrónusa, Vlagyimir Putyin. Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában minden, a gáztámadással és Aszad más rémtetteivel kapcsolatos döntést évek óta megvétóz. Tavaly év végén nem volt hajlandó meghosszabbítani az "elfogult" OPCW mandátumát, a múlt héten pedig egy, saját preferenciáinak jobban megfelelő bizottság létrehozására tett javaslatot.
Damaszkusz a kelet-gútai támadás után orosz és amerikai nyomásra csatlakozott a Vegyifegyver-tilalmi Szervezethez, és beleegyezett vegyifegyver-programjának végleges felszámolásába. Ennek a megállapodásnak a keretében kezdte meg 1300 tonnás készletének beszolgáltatását, de ahogy a 2013 utáni klórgáz- és szarin-támadások mutatják, a vállalást soha nem teljesítette maradéktalanul.
Háborús bűnei ellenére szinte biztos, hogy Bassár el-Aszad még akár évtizedekig hatalomban maradhat. 2015 óta - ellenzékének megosztottsága és radikalizálódása, illetve az orosz és iráni katonai intervenciónak köszönhetően - megszilárdította hatalmát. Aleppó bevételével és az Iszlám Állam szíriai területeinek visszafoglalásával pedig 2018-ra az ország területének több mint a felét ellenőrzése alá vonta. Ahogy arról részletesen is írtunk, néhány hónapos fegyvernyugvást követően december végén újra megkezdődtek a harcok az erőszak féken tartása, a milíciák leszerelése, a mindennapi élet normalizálása és a menekültek visszatéréséhez.
(MTI)