Nem kér politikai menedékjogot Varsótól Miheil Szaakasvili, az ukrán állampolgárságától megfosztott volt odesszai kormányzó, egykori grúz elnök, akit hétfőn kitoloncoltak Ukrajnából Lengyelországba, írja az MTI.
Szaakasvili a NewsOne ukrán tévének azt mondta: amikor megérkezett a varsói reptérre, felhívták a lengyel belügyminisztérium vezetői, és az volt az első kérdésük, hogy kérni fog-e politikai menedékjogot Lengyelországban?
Azt válaszoltam, hogy nem, nem fogok kérni semmilyen politikai oltalmat
- mondta Szaakasvili. A lengyel hatóságok ettől függetlenül védelmet biztosítottak számára. Szaakasvili nem tart attól, hogy kiadják őt Grúziának (az ország a diplomáciában már a Georgia nevet használja), ahol a minap távollétében börtönre ítélték.
Szaakasvili szerint a tbiliszi hatalom úgy fél tőle, mint ördög a tömjénfüsttől, és ha az ukrán hatóságok ki akarták volna őt adni, azt már kedden, elfogása után megtették volna. Megismételte: sem Kijevnek, sem Tbiliszinek nincsenek a terhére róható komoly vádjai.
Szaakasvili Varsóban sajtótájékoztatót tartott. Itt azt mondta: nem akar Lengyelországban maradni, vissza akarja szerezni ukrán állampolgárságát, mert ő "ukrán politikus volt, és az is marad". Petro Porosenko ukrán elnök törvénytelenül fogatta el és toloncoltatta ki az országból, állította. Azt is mondta, hogy a rendőrségi akció után fáj a nyaka, mert fojtogatták, de a fájdalmai elmúlnak, viszont
Porosenko és bandája nyakát ki fogják tekerni, és mind ukrán börtönben fogják végezni.
A politikus ügyvédje, Ruszlan Csernoluckij bejelentette: kedden keresetet nyújtanak be Kijevben, hogy a bíróság törvényellenesnek minősítse kitoloncolását Ukrajnából.
Szaakasvili holland felesége és két fia Hollandiában van. A holland külügyminisztérium még decemberben közölte, hogy kész befogadni az egykori georgiai elnököt, ha úgy dönt, hogy elhagyja Ukrajnát.
Szaakasvilit hétfőn vették őrizetbe Kijevben. A Facebook-oldalán azt írta, hogy ismeretlen álarcosok az általa alapított Új Erők Mozgalma párt kijevi irodája melletti étteremben elfogták, és a Boriszpil repülőtérre hurcolták.
Szaakasvili kilenc éven át, 2013-ig volt Grúzia (Georgia) elnöke. A Viktor Janukovics oroszbarát elnököt megbuktató 2014-es népfelkelés után Ukrajnában telepedett le, felvette az ukrán állampolgárságot, és 2015-2016-ban - Petro Porosenko szövetségeseként - Odessza megye kormányzója volt.
Egy idő után azonban összekülönbözött az ukrán elnökkel, a kit korrupcióval vádolt meg. Porosenko júliusban fosztotta meg ukrán állampolgárságától, amelyet 2015-ben adományozott neki.
Szaakasvilit korábban georgiai állampolgárságától is megfosztották, így jelenleg hontalan. Egy georgiai bíróság nemrég háromévi börtönre ítélte hivatali hatalommal való visszaélés vádjával. Ukrajnában azzal vádolják, hogy az ukrán államfő elleni puccsot megkísérlő bűnszervezetet támogat.
Tavaly szeptember 10-én Szaakasvili több száz híve támogatásával erővel tört át a határőrökön a lengyel-ukrán határon. A bíróság február 5-én utasította el a menedékjog megtagadására vonatkozó döntés elleni fellebbezését.
Európa nem szláv nyelveinek többsége a Grúzia helyett a Georgia nevet használja. Így volt ez a 19. századi magyar nyelvben is. A 20. század elején megjelent Révai-lexikonban a Grúzia bejegyzésnél csak annyi áll: „Georgia orosz neve”. A posztszovjet állam hivatalos képviselői most arra törekednek, hogy a hivatalos kapcsolatokban ismét a Georgia elnevezés váljék használatossá. A grúz diplomáciának a Georgia használatára vonatkozó kérését az MTA Nyelvtudományi Intézete és a Földrajzinév-bizottság 2009. őszén nem támogatta. Schmitt Pál Szaakasvili 2011. májusi látogatása alkalmából viszont az országot Georgiának nevezte. 2011-ben a georgiai fél ismételt kérései után a Külügyminisztérium arról tájékoztatta a Földrajzinév-bizottságot, hogy a tárca szempontjából nincs akadálya a Georgia/georgiai elnevezések használatának. A Földrajzinév-bizottság tudomásul vette a minisztérium gyakorlatát, de a saját korábbi döntéseit tekinti érvényesnek. (Wikipedia)