Szoros politikai unió kialakítását szorgalmazta Albánia és Koszovó között az albán miniszterelnök vasárnap, felvetve, hogy egy napon a két országnak a „nemzeti egység jelképeként” egy elnöke lesz – írta az MTI.

Edi Rama erről a koszovói függetlenség kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából a pristinai parlamentben beszélt. Megemlítette a közös kül- és biztonságpolitika, a vámunió, illetve az egységes oktatási rendszer létrehozásának lehetőségét is.

Rama szerint Albániának és Koszovónak ezen felül közös külképviseletekkel rendelkezniük, hiszen - mint mondta – már most is több konzulátust közösen működtetnek. Az albán kormányfő elképzelése szerint közös gazdasági teret is alkothatna a két terület.

Az albán miniszterelnök mindemellett hangsúlyozta, tisztában van azzal, hogy elképzelései jelenleg nem megvalósíthatóak. „Ugyanakkor mindaz, amiről álmodni lehet, meg is valósítható.”

Rama kijelentései elemzők szerint csak a bírálói kezére játszanak. A belgrádi vezetés ugyanis ismételten azzal vádolta Tiranát, hogy Nagy-Albánia eszméjének megvalósításán fáradozik. Albánia tagadja ezt az állítást.

Koszovó függetlenségének egyik feltétele volt, hogy nem vehet át albán állami jelképeket. A balkáni kisállam alkotmányában emellett nem teremtették meg egy népszavazás lefolytatásának lehetőségét, mivel többen attól tartottak, hogy mindez az Albániával való egyesülésre vezetne. Közvélemény-kutatások szerint Koszovó és Albánia lakosságának túlnyomó többsége támogatná a két terület egyesülését.

Koszovó 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a túlnyomó többségében albánok lakta területet. A világ 116 országa elismerte a kis balkáni állam önállóságát, ám Szerbia mellett Oroszország és Kína, valamint öt, számottevő nemzeti kisebbséggel rendelkező uniós tagállam - Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország és Ciprus - szerint sem független államról van szó.