Gyakran hangzik el, hogy ha Magyarország részesedhet az uniós támogatásokból, cserébe miért nem teljesíti uniós kötelezettségét, például 1294 menekült befogadásával. Egyre többször hangzik el az is, hogy a 2020-tól az uniós támogatások odaítélését feltételhez kötnék vagy büntetésre használnák, ami nagyon érzékenyen érintené Magyarországot. Erről beszélt Angela Merkel is a mai informális uniós csúcs előtt. A német kancellár szerint a strukturális támogatások elosztásánál azt is figyelembe kellene venni a jövőben, hogy egy ország elkötelezett-e a legális menekültek befogadásánál.
Magyar szempontból is fontos volt az a beszéd, amit Angela Merkel mondott csütörtökön a berlini Bundestagban. Merkel a német kormány álláspontját ismertette az EU állam- és kormányfőinek pénteki informális csúcstalálkozója előtt.
Ezen az ülésen nagyon fontos kérdésről kezdenek el tárgyalni. Arról, hogy hogyan alakuljon 2020 után az unió költségvetése.
Magyarországnak sem mindegy, hogy 2020 után milyen elvek szerint osztják el a tagországok között a strukturális alapokat. Jelentős részben ugyanis ezeknek köszönhetően pörgött az elmúlt években a magyar gazdaság. Ebből épültek az utak, indultak nagy beruházások, ebből lettek az új munkahelyek, amelyeket a magyar kormány saját sikereként mutat fel most a választási kampányban. A strukturális alapokból az EU elmaradott régiói kapnak támogatást az infrastruktúra és a gazdaság fejlődéséhez. A támogatások célja az, hogy az EU-ban csökkenjenek a nagy gazdasági különbségek és az ezekkel járó társadalmi feszültségek, és az egész EU versenyképesebbé váljon a világpiacon.
Az EU most jelentős átalakulás előtt áll, vezette le Merkel a Bundestag képviselői előtt:
Az unió következő költségvetése nem véletlenül fontos téma Merkelnek. Németország az EU legnagyobb befizetője, nagyon is érdekelt abban, mire megy el ez a sok pénz. Annak ellenére, hogy ők adják a legtöbb pénzt, messze ők az uniós közös piac legfőbb haszonélvezői is. Ahogy Günther Oettinger német biztos korábban elmondta: minden eurónak, amit az EU Lengyelországnak ad, nagy része Németországba megy vissza azzal, hogy a lengyelek a német építőiparnak adnak belőle megrendeléseket, német gépeket és német teherautókat vásárolnak. Így van ez Magyarországgal is. A németeknek tehát alapvetően érdekük, hogy fenntartsák a kohéziós alapokat. A most alakuló, új német nagykoalíció számára olyan kiemelt jelentőséggel bír az unió kérdése, amely még egyetlen korábbi német koalíciós szerződésben sem szerepelt ilyen hangsúllyal, mondta Merkel.
Hollandiával, Ausztriával, Svédország vagy Dániával ellentétben a németek készek lennének többet fizetni az EU-s büdzsébe a brexit után. Merkel szerint a britek kilépése egyúttal kiváló alkalom arra, hogy alaposan felülvizsgálják az EU finanszírozását, és megnézzék, mire fordítsák a jövőben a közös pénzt. Azt is meg kell nézni, mondta Merkel, mely területeken jobb, ha a tagországok önállóan cselekednek, és hol jobb, ha az EU közösen lép fel.
Utóbbira említette példaként az uniós határvédelmet, ami már erős összefüggésben áll a menekülthullám kezelésével. Merkel szerint ugyan 2016-ban az uniós határvédelmi ügynökséget (Frontex) és a parti őrséget jelentősen megerősítették, de itt további jelentős létszámemelésre lesz szükség. Az EU-nak 14 ezer kilométernyi külső határa van, ehhez kell igazítani a személyi állományt. Az Európai Bizottság múlt héten elkészült javaslata erre két lehetőséget vázol fel. Az egyik verzió szerint maradna a mostani szisztéma, amelyben az egyes országos viselik a felelősséget a védekezésért. A másik lehetőség viszont a közös uniós határvédelem, amelyre 100 ezer uniós határőrt állítanának ki 150 milliárd euróért.
Ezután tért rá Merkel arra, ami már Magyarországot is húsbavágóan érintheti. Az új német nagykoalíció szerint közös uniós ügy a menekültválság okainak leküzdése, azaz a menekültkibocsátó országok támogatása, az illegális migráció és a terrorizmus elleni fellépés, de az új, krízismentes és szolidáris európai menekültügyi rendszer létrehozása is. Ennek egyik eleme a menekültkvóta, azaz a legális migránsok tagországok közötti elosztása, amelyet Magyarország mellett a lengyek, a szlovákok és a csehek is elutasítanak.
"Nem kérdés, hogy ez a legkevésbé kielégő területe az európai együttműködésnek" - ismerte el Merkel, de szerinte álhatatossággal és türelelmmel lehet tartós, szolidáris megoldást találni erre júniusig. Akkor fognak ugyanis dönteni erről az EU-csúcson, ahol minősített többséggel szavazhatják le Magyarországot.
Ezután tért rá Merkel a gazdasági kérdésekre, ahol a fő cél az unió versenyképességének erősítése. Mint mondta, a kevésbé fejlett tagországokat továbbra is támogatni kell, ezután is meg kell kapniuk a fejlsztési forrásokat. Merkel szerint azonban ez is szolidáris alapon működik az unióban,
a szolidaritás pedig nem lehet egyirányú.
Ezeknek a forrásoknak a felhasználásánál egyik országnak sem szabad szem elől tévesztenie az egészet (az uniót), ahonnan a pénz érkezik, mondta ki világosan Merkel, aki szerint ezzel szorosan összefügg az unió közös értékeinek védelme, amelyeken az egész EU alapul. Ekkor mondta ki azt a mondatot, amelyre Budapesten is fel kell kapnia a fejét a külügyminisztériumnak:
a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kell, hogy sok régió és település elkötelezett a menekültek befogadása és integrációja iránt.
Ezt a Financial Times is kiszúrta. A lapot szemléző Portfólió azt írta: az angol üzleti lap szerint egyértelmű, hogy a szolidaritás a kötelező menekültáthelyezési rendszerben nem működik. A 2018. február 16-i állapot szerint Magyarország, Lengyelország és Dánia eddig egyetlen menekültet sem fogadott be a görögöktől és az olaszoktól, míg összesen közel 34 ezer áthelyezés történt meg az EGT-ben.
Az áthelyezési meachanizmusban Magyarországnak 1294 legális menekültet kellene átvennie Olaszországtól és Görögországtól, ügyüket itt kellene elbírálni, és Magyarországon kell védelemben részesíteni őket, azaz ellátást, majd pedig valamilyen integrációs lehetőséget nyújtani nekik. A magyar kormány ezt elutasítja, de közben 2017-ben szinte számra pontosan ennyi embernek adtunk valamilyen védelmet. Azzal a különbséggel, hogy ezeknek az embereknek a nagy része gyorsan tovább is állt másik uniós tagállamba.
A Financial Times a pénteki informális EU-csúcs előkészítésében részt vett forrásai alapján azt írja:
azoknak az országoknak a régiói kapnának több EU-támogatást, amelyek több menekültet fogadnak be.
Ezt a plusztámogatást ingatlanok építésére, nyelvi és egyéb képzések megszervezésére használhatnák fel. Azt egyelőre sem Merkel nem mondta, sem a Financial Times forrásai nem említették, hogy a menekülteket befogadni nem akaró országok emiatt kevesebb támogatáshoz jutnának-e. A kérdés az lesz, hogy az EU szűkülő költségvetéséből mire jut és mire nem. Günther Oettinger az unió költségvetési biztosa pénteken a Süddeutsche Zeitungban arra figyelmeztette Lengyelországot és Magyarországot, hogy tartsák tiszteletben az uniós alapértékeket, mert vannak olyan javaslatok,amelyek összekötnék ezzel a támogatások kifizetését. Oettinger szerint ez a támogatások csökkentését is jelentheti.
Szintén a Portfolió írta meg azt, hogy az Európai Bizottságnak az új uniós költségvetés lehetőségeit elemző anyagában is több nyugtalanító elem szerepel Magyarország számára. Ebben is felmerül, hogy valamilyen feltételhez (például a jogállamiság betartásához) kötnék 2020 után az EU-s pénzek kifizetését, de ebben nem szerepel, hogy a regionális támogatásokat a menekültkvóta teljesítésével kötnék össze.
A magyar kormány ebben a kérdésben már többször elmondta álláspontját. Legutóbb Szijjártó Péter külügyminiszter:
az uniós források nem nagylelkű felajánlást jelentenek, nem ajándékról van szó. Ezek a pénzek egy szerződés alapján járnak Magyarországnak, így semmilyen politikai feltételt nem támaszthatnak ezek kifizetése elé.
Magyarország ráadásul megnyitotta piacait az Európai Unió előtt, és a Közép-Európába érkező kohéziós alapok több, mint 70 százaléka nyugat-európai cégekhez kerül. Így Ssámos német, francia, olasz, brit, spanyol, holland vállalat tett szert óriási profitra, és vitte ki azt Magyarországról.