Lettország, Lengyelország és Litvánia házelnöke vasárnap levélben fordult európai kollégáihoz, bírálva az Oroszország és Németország között megvalósítandó Északi Áramlat-2 földgázvezeték tervezett kiépítését, írja az MTI.

"Bár hivatalosan az Északi Áramlat-2-t gazdasági projektként mutatják be, ez valójában az orosz állami politika eszköze" - hangsúlyozzák az iratban.

A levelet vasárnap látta el kézjegyével Viktoras Pranckietis litván, Inara Murniece lett, és Marek Kuchcinski lengyel házelnök Vilniusban. Leszögezték: "Az Északi Áramlat-2-t a jelenlegi orosz információs- és kiberellenségeskedések, valamint a katonai agresszió tágabb hátterében kell szemügyre venni".

A dokumentum szerint a meglévő Északi Áramlat gázvezetéknek a kibővítése, amelyről az orosz Gazprom állami gázkonszern és a nyugat-európai vállalatok megállapodtak, nem szolgálja az európai földgázellátás diverzifikálását. Az Északi Áramlat-2 inkább csak elmélyíti az Európai Unió, különösen pedig a közép- és kelet-európai országok energiafüggőségét Oroszországtól - figyelmeztettek.

A balti államok és Lengyelország már az Északi-Áramlat első két vezetékének megépítésekor is élesen bírálták a projektet, Németországnak pedig a közös érdekek elárulását vetették szemére.

Az Északi Áramlat-2 projekt lényege, hogy két új - a már meglévő vezetékpárral azonos -, évi összesen 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswaldig tart.

Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország kiiktatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.