Kubában vasárnap megkezdődtek az általános választások. A szavazásra jogosultak a forradalom történelmi szereplőit felváltó fiatalabb generáció jelöltjeire szavazhatnak. Áprilisban a képviselők választhatják meg Kuba első forradalom utáni elnökét, aki nem a Castro család tagja lesz.
A parlamenti választáson a nyolcmillió szavazó pont annyi (605) jelöltre szavazhat, ahány hely az állam legfelsőbb szervében, az alkotmányozó és törvényhozó jogkörrel felruházott Néphatalmi Nemzetgyűlésben (Asamblea Nacional del Poder Popular) van. Nagy meglepetés tehát nem lesz.
Az állam által jóváhagyott jelölteket öt évre választják. Minden körzetben csak egy jelölt indul. A jelöltek közül 548-an a Kubai Kommunista Párt tagjai, a többiek átestek a párt átvilágításán. A vasárnapi általános választáson megválasztják a 15 tartományi parlament 1265 képviselőjét is.
Kubában hagyományosan nagyon magas a választási részvétel, pedig a szavazás jogilag nem kötelező. Ha a jelöltek közül valaki nem szerezné meg vasárnap a szavazatok legalább ötven százalékát, a szavazókörzetében második fordulót tartanak.
A választás után várhatóan a képviselők fele új lesz. és több mint a felük nő.
Az új parlament alakuló ülésén, április 19-én választják meg a 31 tagú Államtanácsot, amit most az ország elnöke, Raúl Castro irányít. Castro egyben az államfő és a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány vezetője is. Korábban már jelezte, hogy nem indul az Államtanács elnöki pozíciójáért, de a parlamenti választáson igen. Valószínű, hogy az Államtanács élére az 57 éves Miguel Díaz-Canel kerül; a többi képviselőjelölthöz hasonlóan ő is a forradalom után született.
Kubában úgy látják, hogy a majdani vezetők folytatják majd a Castro testvérek 60 évig követett politikáját: forradalmi hagyományok, kommunista elvek, óvatos reformok. És biztosra veszik, hogy
a 86 éves Raúl Castro nem fogja elengedni az új nemzedék kezét, mivel 2021-ig ő lesz a párt első titkára.
(MTI)