A német sajtó is élénken foglalkozott Putyin újraválasztásával. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárjában kiemelte, hogy Putyin hatalmának első éveiben sok orosz élete jobb lett, a kilencvenes évek káoszának helyét átvette a stabilitás és a biztonság, a kőolaj árának világpiaci emelkedése révén beindult gazdasági fellendülés pedig a lakosság jelentős részének számára érezhető volt. Mindez azonban már a múlt, Oroszország gazdasági és társadalmi problémái az utóbbi években elmélyültek", és a "minden oldalról fenyegetett haza védelmezőjének szerepe az egyetlen érv, ami még Putyin mellett szól".

A liberális Süddeutsche Zeitung szerint Putyin újabb győzelmével megérett az idő, hogy az elnök beváltsa a jólétre vonatkozó ígéreteit, amelyek teljesülésére régóta hiába várnak az oroszok. A lap szerint ugyanakkor Európai Unió nélkül nehéz lenne jólétet teremteni, "vagyis Putyin nagyon is lépéskényszerben van". Az EU-hoz fűződő viszony javításához azonban meg kell változtatni azt a nagy munkával kialakított képet, miszerint Oroszországot "csupa gonosz ellenség veszi körül Nyugaton". 

A Spiegel Online hírportál kiemelte, hogy a Kreml célja a szavazatok 70 százalékának megszerzése volt, 70 százalékos részvételi arány mellett, de az utóbbi a vasárnap esti adatok alapján nem sikerült, holott a nemzeti választási bizottság "agresszív" módon buzdított szavazásra, a közösségi portálok mellett írásban, sms-ben, plakátokon, a boltokban és a vendéglőkben, és még a szaunákban is mozgósított. 

A ZDF országos köztelevízió főszerkesztő-helyettese, Elmar Thevessen kommentárja szerint a lehető legostobább kommentár az lenne, hogy "az autokrata győzött, a választásokat manipulálták, Putyin most még veszélyesebb, az orosz nép pedig oktalan, mert nem ismeri fel, hogy jobbat érdemel". Mindez azért lenne nagy butaság, mert Thevessen szerint "mi vagyunk a hibásak azért, hogy a legtöbb orosz számára Putyin tűnik a legjobb választásnak". Európa úgy gondolja, hogy nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni egy országot, amelynek gazdasági ereje csupán a Benelux-államok gazdasági erejéhez fogható, nyugodtan lehet sajnálkozni lakosságán, és meg lehet alázni elnökét. Ez a hozzáállás azonban "mélyen megsérti az emberek büszkeségét", hiszen úgy tűnik, hogy Putyinnal együtt minden orosz vétkes a háborúért, a bűncselekményekért és még a doppingolásért is.

Lényegében ez utóbbit írják az orosz lapok is, mondván:

A Kommerszant gazdasági napilap idézte Andrej Kondrasovot, Putyin kampánystábjának sajtófőnökét, aki szerint "köszönetet kell mondani Nagy-Britanniának azért, mert ismét rosszul kalkulált az orosz mentalitással", és a Szkripal-ügy (az Angliában megmérgezett orosz volt kettős ügynök miatt kirobbant botrány) nyomán 8-10 százalékkal megnőtt a választói aktivitás. "Ismét abban a pillanatban kezdtek el ránk nyomást gyakorolni, amikor mozgósítanunk kellett magunkat" - mondta Kondrasov.

Kommentárjában a Vedomosztyi  gazdasági napilap ugyanakkor rámutatott arra a paradoxonra is, hogy Putyin negyedik, kívülről nézve meggyőzőnek tűnő megválasztása, a stabil támogatottság érzete "nem szavatol a győztesnek könnyű hatévi kormányzást". A lap szerint a jelenlegi államfő az alkotmány által engedélyezett utolsó ciklusa előtt áll, amelynek végén vagy egy felkészített utódnak kell majd átadnia a hatalmat, vagy át kell alakítania az alkotmányt személyes hatalma megőrzése érdekében.