Június 24-én előrehozott elnök- és parlamenti választást tartanak Törökországban a végrehajtó elnöki rendszer bevezetése érdekében – jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök.
Egy éve népszavazás döntött arról, hogy az ország a parlamenti rendszerről prezidenciális berendezkedésre tér át, melyben nincs miniszterelnök, és az államfő nagyon széles végrehajtó jogköröket kap. A választásokat eredetileg 2019 novemberére tervezték.
Az alkotmánymódosítás kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, aki a végrehajtó hatalom feje lesz. Ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.
Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása. A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit. A törvényhozás a változtatásnak köszönhetően nem kizárólag hazaárulás miatt kezdeményezhet büntetőeljárást az államfő ellen. Az államfő ugyanakkor visszaküldheti a parlamentnek az egyes jogszabályokat, továbbá törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki, de csak olyan területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz egyértelműen.
Erdogan szerint "a török vezetés minden lépésnél szembesül a régi rendszer betegségeivel". "A döntések hatékonyabb végrehajtása érdekében egyre sürgősebbé vált az átállás az új rendszerre" – fogalmazott. Edogan szerint az átalakítás előre hozására török haderő által folytatott szíriai hadműveletek és a térségben zajló történelmi jelentőségű események okozta bizonytalanságok miatt jelentenek"
Erdogant és pártját Devlet Bahceli, a nacionalista ellenzéki Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnöke hozta lépéskényszerbe, amikor felvetette a választás előre hozását. Az MHP nemrég választási szövetséget kötött Erdogan pártájával, az Igazság és Fejlődéssel. Bahceli az elkövetkező időszak esetleges negatív fejleményeire és az időhúzás feleslegességére hivatkozott (az új elnöki rendszer a választás után lép életbe).
A legfőbb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) szóvivője, Bülent Tezcan szerdán közölte: a CHP készen áll a választásokra. Tezcan úgy vélekedett, hogy a jelenlegi vezetés képtelen a kormányzásra, amit a választások előre hozatalával ki is nyilvánít. Más, amit reggel mondanak, és más, amit délben – hangoztatta.
Törökországban a 2016-os, sikertelen puccs után több tízezer embert vettek őrizetbe vagy bocsátottak el a bíróságoktól, a közhivatalokból, a hadseregtől, a rendőrségtől és a médiából. A tisztogatás nem csak a puccs részvevőire, hanem a másképp gondolkodókra is kiterjedt, azzal a váddal, hogy ők is az Amerikában élő hitszónok, Fethullah Gülen hívei.
Az ankarai parlament szerdán dönt arról is, hogy hetedszer is meghosszabbítja-e a puccs óta tartó rendkívüli állapotot.
(MTI, Guardian)