Ítélete hatályon kívül helyezését kérte hétfőn kezdődött fellebbviteli tárgyalásán Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnök az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusától (MICT), amely megbízatásának lejárta után átvette a hágai Nemzetközi Törvényszék fennmaradó ügyeit, írja az MTI.

Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszék 2016 márciusában 40 év börtönnel sújtotta Karadžićot az 1992-1995 közötti, csaknem százezer halottat követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, illetve háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találták az exelnököt, aki az ítélet szerint a srebrenicai mészárlásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.

Beadványában a magát ártatlannak valló, 72 éves Karadžić új tárgyalás kiírását kérte a bíróságtól.

"Azért vagyunk ma itt, hogy ezen ítélet megsemmisítését kérjük" - mondta Peter Robinson, a szürke öltönyt viselő, beszámolók szerint egészségesnek és eltökéltnek látszó elítélt védőügyvédje.

Robinson, aki ötven jogalapra hivatkozott a fellebbezés alátámasztására, tisztességtelennek nevezte ügyfele tárgyalását, amely szerinte hemzsegett az eljárásjogi hibáktól. Kiemelte: már önmagában amiatt is új tárgyalást kellene elrendelni, hogy a bírák megtagadták Karadzictól a lehetőséget, hogy a saját védelmében tanúskodjon.

A per során a volt pszichiáter Karadzic azzal védekezett, hogy a srebrenicai népirtás csupán mítosz, a bűncselekményeket a muszlimok rendezték meg és a boszniai szerbekre terelték a gyanút.

Az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérve. A vádhatóság kedden mutatja be az érveit.

Az ítélethirdetés az év végére várható.

A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadžić ellen már 1995-ben vádat emeltek, ő azonban éveken át bujkált, s csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának, ahol a következő évben kezdődött meg a pere.

Karadžić megítélése Bosznia-Hercegovinában máig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta területeken inkább hősként tekintenek rá.