Miközben a globális katonai kiadások 1 százalékkal nőttek, Oroszország védelmi költései ötödével, 66,3 milliárd dollárra estek tavaly. - állapította meg szerdán közzétett jelentésében a Stockhomi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). Ahogy arról 2017 végén beszámoltunk, a másik nagy stratégiai elemzőcég, a Jane's tavaly még csak 10 százalékos csökkenéssel számolt. Az MTI által ismertetett elemzés rámutat,
20 éve nem volt példa arra, hogy csökkenjenek az orosz katonai kiadások, arra meg pláne nem, hogy ilyen drasztikus mértékben.
Oroszország így már csak negyedik a világon a katonai kiadások tekintetében, miután így már Szaúd-Arábia is megelőzi. A legtöbbet - a világ katonai kiadásainak több mint harmadát - továbbra is a Trump alatt újabb haderőfejlesztésbe fogó Egyesült Államok fordítja katonai célokra (többet, mint az utána következő hét ország összesen), utána Kína következik. Peking részesedése a világ védelmi kiadásaiból a 2008-as 5,8 százalékról a SIPRI szerint tavaly már 13 százalékra emelkedett.
Siemon Wezeman, a SIPRI vezető kutatója szerint akár 2020-ig alacsony szinten maradhatnak az orosz katonai kiadások, az inflációt is beleszámolva pedig még tovább is csökkenhetnek. A szakértő szerint ez nem csak a bejelentések szintjén igen nagyívű fejlesztésekre és beszerzésekre lesz hatással, hanem a konkrét műveletekre is.
Oroszországnak világos szándéka, hogy megmutassa, hogy továbbra is nagyhatalom, amit úgy lehet demonstrálni, ha jelentős műveleteket hajt végre Szíriában vagy az orosz flotta feltűnik az Atlanti-óceánon. De ezeknél jelentős költségcsökkentésre számítok.
A hadikiadások csökkenése mögött az orosz gazdaság gyengélkedése áll: az agresszív külpolitika miatti nyugati szankcióknak, az egészségtelen termelési szerkezetnek és persze a korrupciónak köszönhetően Oroszország két éven keresztül recesszióban volt, és 2018-ra is csak fél százalékos növekedést prognosztizálnak a szakértők.
(Borítókép: Alexei Nikolsky / AFP)